Az okok szerteágazók: egyesek anyagi, mások érzelmi indokok miatt maradnak szüleikkel. Sokan köztes megoldást választanak: külön lakrészt választanak le, vagy a tetőteret építik be. Kevésbé ismert, de ehhez az állam is nyújt támogatást.

2012 óta folyamatosan növekszik a számuk, közel 8%-al lettek többen a szülői házban maradó fiatalok. Az arány ugyan meghaladja az EU átlagát (35,7%), de messze nem a legrosszabb. Máltán például a fiatalok közel kétharmada él szüleivel. Sőt, számos, jobb gazdasági teljesítményű európai országban is hasonló vagy magasabb a mutató, mint Magyarországon. Németországban, Luxemburgban, Svájcban tízből négy, az Egyesült Királyságban és Ausztriában közel minden második fiatal marad a családi otthonban egészen a harmincas évei elejéig. Az okok sokfélék: a fiatalok tovább tanulnak, később állnak munkába, saját kereset híján az elkötözés igen nehézkes. A mamahotel jelenség is megfigyelhető, sok fiatal számára nem kényszer, hanem kényelem a házimunkamentes élet és az ingyenes lakhatás.

Idehaza a saját lakás a mérce

Tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magyar társadalom erősen röghöz kötött, Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a volt szocialista régió társadalmainál erős identitásképző elem a saját otthon. Az emberek a felnőttséggel, az önálló élettel azonosítják az ingatlantulajdon megszerzését.

Egy vonatkozó kutatás eredményei is alátámasztják ezt: a lakásvásárló magyarok az elköltözés okaként legtöbbször az önállóságot jelölték meg. Az adatokból az is látszik, hogy sokaknak az albérlet nem pálya, egészen addig nem terveznek elköltözni otthonról, ameddig nem tudnak saját tulajdonú ingatlanhoz jutni. Az elmúlt években tapasztalható ingatlanár robbanás miatt ez azonban egyre nehezebb.

Nem muszáj menekülni otthonról

A többgenerációs házaknak nagy hagyománya van idehaza, a közös energia-, munka- és forrásmegosztás előnyt jelent a családtagok számára. A fiatal pároknak is segítség a szülői támogatás, az idősek gondozása is jóval egyszerűbb, ha csak egy emelet választja el a generációkat.

Az elmúlt évek szabályváltoztatásai is támogatják a saját lakrész vagy akár önálló lakás kiépítését: az idei évtől új lakóegység kialakításához már nem kell építési engedélyt kérni, elég egyszerű bejelentéssel élni, illetve a CSOK is felhasználható már erre. Ami a finanszírozást illeti, a költségek egy új ingatlan vásárlásáétól elmaradnak, de így is jelentős tételt képeznek. A CSOK és saját tőke mellett a lakástakarék szintén felhasználhatók az építkezéshez, amelyhez ráadásul az állam is hozzájárul: egy hatéves konstrukció esetén szerződésenként közel félmillió forintot is elérheti a támogatás összege. A több családtagra is megkötött lakástakarékkal pedig milliós nagyságrendű állami támogatás érhető el, például a tetőtér átalakításához is” – mondja Köntös Péter az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Kékedi Gábor okleveles építészmérnök szerint sokan építész bevonása nélkül vágnak bele egy tetőtér beépítésbe, amely azonban nagyon kockázatos. Az épület statikai vizsgálata elengedhetetlen, hiszen a régi födém sok esetben nem bírja el a megnövekedett terhet, ezért megerősítésre vagy teljes cserére lehet szükség. Ennek költsége a négyzetméterenkénti 30 000 forintot is elérheti. A hazai ingatlanállományban a mai napig nagy számban fordulnak elő sátortetős családi házak, amelyek tetőtér beépíthetősége igen alacsony. „Ezért inkább új, akár 80-90%-ban is kihasználható nyeregtető építését javasoljuk. Ez azonban nem olcsó, a tető esetében közel 20 000 Ft/nm árral érdemes kalkulálni. Ráadásul sokszor nem csak az új lakótér teljes épületgépészetét kell kiépíteni, hanem az alsóbb szintekét is a megnövekedett igénybevételhez kell igazítani. Legtöbb esetben a megnövekedett légköbméternek köszönhetően új, nagyobb kapacitású kazán beépítése is szükséges, amely szintén egy nagyobb tételt jelent” – mondja a Kékedi Építész Iroda szakembere.