A városról

Kiskunfélegyháza város Budapesttől 100km-re délre, Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházai kistérség központja. A lakónépesség szerint a megye harmadik legnagyobb városa. Nevezik Petőfi és Móra városának is.

 Városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)

1774. február 4-én kapott városi rangot.

Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya; a városból indul Szentesre a 451-es főút.A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is.

Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő, a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park is.

Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átmenetileg átalakult.

Városunk címere

Fekete János - pedagógus, helytörténész, Kiskunfélegyháza díszpolgára. (1924. - 2008.) könyve alapján tizenhárom városrésznek és hat külterületnek nevét határozták meg.

Városrészek:

1. Árpádváros
2. Bankfalu
3. Bikahegy
4. Erdélyváros (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
5. Jókaiváros
6. Kertváros (korábban Juronovits-telep)
7. Kossuthváros
8. Molnártelep
9. Móraváros és Közelszőlő
10. Oncsatelep
11. Petőfi lakótelep
12. Petőfiváros
13. Rákócziváros

Külterületek:

1. Halesz
2. Galambos
3. Kővágóér
4. Ilonaszállás
5. Selymes
6. Öreggalambos

Kiskunfélegyháza város szülöttjei a teljesség igénye nélkül többek között:

Átányi Molnár László - színész, színikritikus, író, publicista, színházi szakíró, színészpedagógus, akadémiai tanár
Móra Ferenc - író
Petőfi Sándor - a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát
Balogh Erika - színművésznő
Bense Zoltán - hegymászó
Falu Tamás - költő
Fekete János - pedagógus, helytörténész
Gubcsi Lajos - költő
Holló László - festőművész
Huszka József - néprajzkutató
Julesz Miklós - orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja
Keresztesi Béla - (1922–2001) erdőmérnök, az MTA tagja
Kovács Ferenc - (1926–1990) kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész
Kovács Béla - szónok
Magyari Béla - űrhajós
Tarjányi István - hegymászó
Rothman Lenke - illusztrátor, díszlettervező
Szántó Piroska - festő, grafikus.
Varga Béla - sebész, kötöttfogású birkózó
Csenki Attila - humorista (stand-up comedy-s)
Kutasi László - válogatott labdarúgó, balhátvéd, edző, a „diósgyőri aranycsapat” tagja

Kiskunfélegyháza testvérvárosai:

    Braunfels - Németország (1992)
    Korond - Románia (1993)
    Kjellerup - Dánia (1998)
    Die - Franciaország (2000)
    Segesvár - Románia (2001)
    Feltre - Olaszország (2005)
    Silkeborg - Dánia (2009)
    Bagnols-sur-Cèze - Franciaország (2010)
    Uhrovec - Szlovákia (2010)
    Kikinda - Szerbia (2011)
    Torda - Románia (2012)

Partnervárosai:

    Carcaixent - Spanyolország
    Eeklo - Belgium
    Newbury - Anglia
    Röhrmoos - Németország