Szívet melengető, boldogságot adó életérzést adtak át nekünk nézőknek-hallgatóknak a II. Kunsági Néptánc Találkozó fellépő táncosa, zenekarai és a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar tagjai az esős szombat délutánon.

A kiváló hangszerek mögött kiváló emberek állnak, akik azt megszólaltatják. Ugyanez a kiválóság lakozik a táncosok fellépéseiben is. Az ének, zene, tánc, hagyományok mind-mind olyan dolgok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy pillanatra meg tudjunk állni és élvezni mindazt, amit tud nyújtani nekünk a néptánc. Egy kicsit el kell tudni engedni magunkat, tudnunk kell beszélgetni egymással. Hiszen az emberek közötti kapcsolat az, ami egy fesztivált jellemez. A mai rohanó világban magunkba fordulunk, a magunkét hajtjuk, állandóan dolgozunk, hajtjuk az anyagi javakat. A pillanat megadatott a Libafesztivál keretei között, hogy mindezeket az önkorlátozó tevékenységeket félrelökve leüljünk pár órára és élvezzük mindazt, amit a színpadon fellépő néptáncosok az élet és a zene szeretetéből, a vidámságukból át tudnak adni nekünk.

Felléptek a délután folyamán többek között a Nagy Tisza Néptánccsoport Tiszakécskéről, akik Galga-menti néptáncot adtak elő a Ménkű Zenekar kíséretével, a Kecskeméti Kunság Táncegyüttes dél-alföldi mulatsággal lépett fel, az Újra Zenekar kíséretével. Izsákról a Sárfehér Néptánc Együttes érkezett, akik Kalotaszegi román táncokat adtak elő, Petőfiszállásról Somogyi táncokkal a Petőfiszállási Néptáncegyüttes, Szegedről a Möndörgő Néptáncegyüttes érkezett és Nagyecsedi táncokat adtak elő. Mindez persze csak ízelítő a fellépők sorából a teljesség igénye nélkül. Akik részt vettek nézőként a találkozón, azok csak akkor nem érezték magukat jól, és akkor nem élvezték a csodálatos műsort, ha nem akarták.