Kevesen mondhatják el magukról, hogy szeretik a szakmájukat, hogy ki tudnak teljesedni a munkájukban. Tavaly kitűnő eredménnyel végzett a félegyházi Kossuth szakképzőben, most az érettségire készül, mellette pedig saját divatbemutatóját szervezi.

Kihasználva a közösségi média előnyeit, hatalmas lendülettel vágott neki élete első divatbemutatójának a megszervezésébe Horváth Richárd. A 22 éves női szabó már elkészült kollekciójának nagy részével. Jelenleg a modellválogatást szervezi. Minden energiáját a bemutatóba fekteti.

– A félegyházi válogatáson már túl vagyunk. Kiskunmajsán február 22-én lesz a casting – sorolja lelkesen Richárd, aki eredetileg cukrásznak készült.

– Biztos vagyok benne, hogy cukrászként is kiélhettem volna a kreativitásom, de jobban szeretem a maradandó dolgokat. A Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola Arany János Kollégiumi Programjára jelentkeztem. Olyan felzárkóztató program, amely támogatja a hátrányos helyzetű fiatalokat. Az volt a tervem, hogy a felzárkóztató év után a Mezgében folytatom a tanulmányaimat pék-cukrász szakon, de nagyon megszerettem a Kossuthban, ahol számos szakmát megismertem. A foglalkozásokon pedig kiderült, hogy elég kreatív vagyok. Az osztályfőnököm motivált, hogy legyek női szabó. Nagyon nehezen beszélt rá, féltem tőle, hogy cikiznek majd az iskolában, de ma már nem bánom. Sőt! Jobb így, hiszen ez a szakma sokkal több kreativitást igényel és nagyobb szabadságot ad – részletezte Richárd.

Elmesélte azt is, hogy kisgyerekként hiperaktív volt, felesleges energiáját már általános iskolásként is különböző rendezvények szervezésébe fektette.

– Mindig nyitott, közösségi ember voltam, korábban részt vettem a majsai gimnázium színjátszó csoportjának megalakításában, ahol nem csak szerepeltem, de varrtam is a társulatnak. Jelenlegi is tanulok énekelni, mellette pedig a majsai Fészek Színjátszó Társulatban játszom. Mivel édesanyám egyedül nevel hármunkat, nem igazán tud támogatni bennünket, napról-napra élünk. Ezért szeretnék mielőbb a saját lábamra állni, ám hazánkban ebből a szakmából nagyon nehéz megélni. Főleg ha egy varrodában helyezkednék el. Egyébként sem szeretem a monoton munkát. Én egy művészlélek vagyok. Ha egész nap zsebeket kellene varrnom, azt nem tudnám csinálni. Ezért szeretnék egy saját varróműhelyt – tette hozzá Richárd.