A természetjárók ismét kihasználták a pünkösdi hosszú hétvégét és három napos barangolásra indultak Sopron környékére. Már szombaton a kora reggeli órákban buszra kellett pattanniuk, hogy az előre megbeszélt időpontra odaérjenek a Pannonhalmi apátságba. A hűvös falak oltalmat adtak a nyári hőségben, csakúgy mint a gyógynövényes kert, mely látványával lenyűgözte a túrázókat. A szálláshelyek elfoglalása előtt még belefért a napi programba Sopron belvárosában való sétálgatás-nézelődés.
Másnap, Pünkösd vasárnapján Ausztriába, a Hohe Wand Naturparkba vezetett túrázóink útja, ahol ellátogattak a Felsenpad I. kilátóba. A vadaspark barátságos állataival és csodálatos környezetével kivétel nélkül mindenkinek megdobogtatta a szívét. A gyerekeket pedig egyenesen elvarázsolta, hogy meg is simogathatták és etethették az őzeket.

Hétfőre maradt az igazi erdőjárás, mikor is nyári melegben és szikrázó napsütésben gyűrték le a Soproni hegység emelkedőit természetjáróink. Túraútvonaluk a Kutya-hegyen, Bánfalván, a Várhelyi kilátón, a Bella emléken, a Tacsi árkon át folytatódott Hétbükkfa és a Károlykilátó felé. A 420 m-es szintemelkedés és a tikkasztó hőség megtette hatását és a túra befejeztével jóleső zsibbadással huppant mindenki a busz ülésébe. A hazafelé vezető úton Csornánál megpihenve egy nagy adag fagyi méltó jutalma volt túrázóiknak.
Élményekkel teli és a napi gondokat kipihenve tértek vissza útjukról, hogy aztán izgalommal tervezhessék a következő kirándulást. Hiszen mi lehetne jobb egy természetet szerető, kikapcsolódásra és mozgásra vágyónak, mint egy baráti csoporttal járni az erdőt és a szép látványokból csordultig megtölteni szívét.