Tíz esztendővel ezelőtt, 2004. november 3-án szereltek le az utolsó sorkatonák Magyarországon. Helyüket fokozatosan a szerződéses katonák vették át. Az akkori kormányzat 2004. június 9-én döntött a sorkatonaság megszüntetéséről, ehhez azonban nemcsak a honvédelmi törvény, hanem az alkotmány módosítására is szükség volt.

A sorkötelezettség megszüntetésével elvben minden parlamenti párt egyetértett, de részleteit másképp képzelték el. A Fidesz képviselői az októberi ülésnapon sem szavazták meg a javaslatot, így nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Már ekkor lehetett tudni azonban, hogy november 3-án az utolsó sorkatonák is leszerelnek, hiszen a honvédelmi miniszter – saját hatáskörben – nullában határozta meg a sorkatonák számát.

A Hősök terén egy 30 méteres centi jelezte a sorkötelezettség utolsó napjait hazánkban. Ebből az első darabot Göncz Árpád akkori köztársasági elnök, míg az utolsót Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vágta le, több száz aznap leszerelő sorkatona jelenlétében.

A hadköteles sorozott állomány rendszeresített létszáma már az előző években is fokozatosan csökkent, ezzel arányosan növekedett a rendszeresített szerződésesek száma. Az utolsó bevonulás 2004. május 11–12-én volt, amikor 2022 fő teljesítette utolsónak sorkatonai szolgálatát. Míg az 1990-es évek elején mintegy 100.000 főt soroztak évente, 2004-ben ez már csak alig több mint 13.000 fő volt.

2002-től a szolgálati időt kilencről hat hónapra csökkentették, érdemi kiképzésre nem is igen volt már lehetőség. Így a sorozott állomány feladatai a takarításra, a konyhai munkákra korlátozódtak, míg a szerződésesek ekkor már komoly külföldi missziókban vehettek részt.

Amennyire maga a szolgálat sokak számára egyfajta generációs élményt jelentett, a 2000-es évek elején legalább ennyire meghatározó közös élmény volt ennek lehetséges elkerülése is. Számtalan városi legenda keringett arról, hogyan lehet a sorozáson megszerezni az áhított E, illetve I kategóriát. Az előbbi jelentette, hogy az illető katonai szolgálatra végleg alkalmatlan, az utóbbi pedig, hogy ideiglenesen alkalmatlan. Tíz évvel ezelőtt minden fiatal fellélegezhetett, a sorkötelezettség végleg megszűnt.

Ahogy a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályától megtudtuk: a korábban a sorkatonák által használt különféle ingóságok és ingatlanok jó részét a helyükbe lépő szerződéses katonák használták tovább. A honvédelmi célokra fölöslegessé váló vagyontárgyak egy részét pedig más költségvetési szervek vagy az önkormányzatok részére adták át, illetve értékesítették, hogy a befolyó bevételeket a honvédelmi képességek fejlesztésére tudják fordítani.

A sorkatonaság története

• Az általános hadkötelezettséget Magyarországon 1868-ban vezették be. A hadkötelezettség 21 éves kortól kezdődött, ezt 1939-ben leszállították 18 évre.

• A trianoni békeszerződés 1920-ban megszüntette a hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta az önkéntes haderő létszámát. Az utánpótlást a leventemozgalom beindításával igyekeztek megoldani.

• A hadkötelezettséget csak 1939-ben vezették be újra. A háború végére több mint 900 ezer fős lett a hadsereg, bár a nyilas kormány már gyerekeket és aggastyánokat is behívott.

• A II. világháború után a szovjet mintára készült 1949-es alkotmány vezette be újra a sorkötelezettséget. Ez az ötvenes években hároméves szolgálati időt jelentett, az ország ekkor 200 ezres hadsereget tartott fenn.

• A hetvenes években két évre, a nyolcvanas években másfél, a kilencvenes években pedig egy, majd 2001-ben fél évre mérsékelték a sorkatonák szolgálati idejét.

• Az 1990-es évek elején mintegy 100.000 főt soroztak évente, 2004-ben ez már alig több mint 13.000 fő volt. A kilencvenes években már bevezették a polgári szolgálat intézményét is.

• Az európai NATO-államok közül jelenleg Dániában, Észtországban, Görögországban, Norvégiában és Törökországban van kötelező sorkatonai szolgálat, a NATO-n kívül pedig Fehéroroszországban, Cipruson, Finnországban, Moldovában, Oroszországban, Svájcban, Ukrajnában és Ausztriában.

Magyar katonák ma

• A magyar honvédség összlétszáma legfeljebb 29.700 lehet, emellett nyolcezer önkéntes tartalékos lehet az állományban.

• A hadsereg létszáma 1994-ben még 100 ezer, 1997-ben pedig már csak 67 ezer volt.

• Összesen 8845 altiszt és 5690 tiszt lehet a had-seregben. A legénységi állomány az összlétszám legfeljebb 30%-a lehet, a honvédtisztjelöltek ötszázan, a honvédaltisztjelöltek legfeljebb százan lehetnek.

• A kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók köre a honvédségi összlétszám maximum negyede lehet.

• A csaknem 30 ezres összlétszám nem tartalmazza az önkéntes tartalékos, valamint a Magyar Honvédség rendelkezési állományának létszámát.