Hiába, a rónasághoz szokott szemnek szokatlan élmény lehetett a jó öreg folyó partját szegélyező erdő borította hegyrengeteg. Pedig a festői Dunakanyar a turisták kedvence, akik tudják jól, hogy errefelé a négy évszak bármelyikében érdemes kirándulni.

A Börzsöny a téli időszakban is kedvelt kirándulóhely, sőt, egy kuriózum, mert magas a havas és a télies napok száma, így sokszor lehet havat, hótakarót látni, ami egy külön élményt ad a túrázásnak. A vadregényessége miatt, hogy itt a legmagasabb régióban, megmutatja a természet egy picit a zord arcát – fogalmazott Zanati László, a Diósjenői Erdészet erdészeti közjóléti igazgatója az M1 Itthon vagy! című műsorán.

A Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos csúcsa felé vezető turistaúton haladva tetten is érhetők a Börzsöny keményebb arcvonásai. Néhány évvel ezelőtt olyan vihar tombolt itt, amely egy egész erdősávban tövestül csavarta ki az életerős tölgy- és bükkfákat a földből. Errefelé sokszor már szeptember végén szállingózik a hó, a forgatáskor is 30-40 cm vastagon lepte be a tájat, és sokszor még áprilisban is fehér az erdők alja. Ha sikerül jó időt kifogni, a tisztásokról pazar panoráma tárul a kirándulók elé. Nem véletlen, hogy itt halad el a legjelentősebb túraútvonal, az Országos Kéktúra is.

Diósjenő lassan kilencven éve kedvelt kirándulóhely

A Börzsöny nagy része Nemzeti Park, ahol számos patakkal, több száz forrással, régi várromokkal lehet találkozni. Megközelítésükhöz a legjobb, ha Diósjenőről indul a túra.

Lukács Tímea, a Börzsöny.hu tulajdonosa elmondta: Diósjenő az 1930-as évektől kezdve közkedvelt kirándulóhelye volt a bakancsos turistáknak, és azóta sem csökkent, a vonzalom. Főként azért, mert a Börzsöny Magyarország legnagyobb zárt erdőterülete, ahová még nem jutott el a benzingőz, illetve választani lehet a tiszta levegő és a benzingőz között, a madárcsicsergés és a visító láncfűrészek között.

A Börzsöny fennsík nélkülisége az emberi betelepedésre alkalmatlanná tette ezt a területet, ezért itt még háborítatlan a természet – állapította meg.

A vasút hozta meg Nagymaros turisztikai áttörését

A csodálatos Börzsöny és a festői Dunakanyar mindössze 50-60 kilométerre fekszik a fővárostól, mégis a 19. század végéig kellett várni, hogy a pesti polgárok tömegével érkezzenek ide nyaralni, így lett a friss levegőre vágyó nyaralóközönség egyik fellegvára Nagymaros.

Újévi fürdőzés a nagymarosi Duna-parton (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Valentin Krisztina nagymarosi helytörténész szerint ez annak is volt köszönhető, hogy az 1800-as évek végén indult meg Nagymaroson át a vasúti közlekedés. 1863-ban létesített a DVSG, a német hajózási társaság állomást Nagymaroson. Aztán tíz évvel később a MEFTER, a Magyar Folyam Hajózási Részvénytársaság is.

A vonatközlekedés lehetővé tette, hogy Budapestről az emberek könnyebben kijussanak a szép vidékre.Az utakat portalanították, Pestről fodrásznők jöttek, akik csak a szezonban végeztek a fővároson kívül a hajszépítészeti tevékenységet. Egy férfi a Duna-parton panziót létesített, két bérelhető teniszpályával, és tisztaságfürdőt is üzemeltetett, ahol hat kád állt a nyaralók rendelkezésére – fogalmazott.

Sok víz lefolyt azóta a Dunán: a kádas közfürdőket felváltotta a fürdőszoba, a vonatok sem gőzzel, hanem villannyal közlekednek, de Nagymaros és a Dunakanyar cseppet sem veszített sármjából.

A füstölt pisztráng a Pilis egyik védjegye

A Pilisben és a Visegrádi-hegységben számos forrás található, a vadászháztól nem messze fakad a Kaán-forrás, mely a helyiek kedvence. Akadnak olyanok, akik annyira szeretik tiszta, alacsony ásványi anyag tartalmú vizét, hogy rekeszekkel érkeznek a víznyerőhöz.

A behavazott Pilis Nagymarosról fényképezve (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A Pilis tiszta vizeiben szinte lubickol a pisztráng. Az Apátkúti-patak táplálta kis tavakban egész sereg él belőlük. A tiszta vizű patakban jó minőségű halat lehet tenyészteni. Az ide látogató vendégek számára horgászati lehetőséget is biztosít az Ördögmalom Étterem. Olyat is lehet, hogy a konyhán a kifogott halat készítik el – mondta Koncz Miklós, az étterem üzemeltetője.

Mint fogalmazott, a pisztrángot sütik és füstölik is. A füstölés tradicionálisan érdekesebb módja a pisztráng elkészítésének. A füstölést a hal tartósításáért is végezték. A halat 80 fokra felmelegítve a húsa megfő, és kellemes, füstös ízt kap, ami nem túl intenzív. Ez egy készétel, amit hidegen és melegen is el lehet fogyasztani.

Az ízletes halat a Pilisben mindig is halászták, a 17. századra aztán annyira rákaptak a helyiek, hogy rendeletben kellett megtiltani a horgászatát. Ma már szerencsére nem kell a törvénnyel dacolni, ha valaki friss pisztrángra vágyik.