A döntés hatására több ezer kiskereskedő kaphat kedvezményesen kártyaleolvasót.

A bankkártyás terminálok telepítését ösztönző lépés a kormány 2016-2020-as konvergencia programjában szerepelt először. A cél a készpénzes forgalom csökkentése, mivel Magyarországon az elmúlt 20 évben megduplázódott a GDP-arányos készpénzmennyiség.

Turzó Ádám, a Portfolio.hu elemzője szerint GDP-arányosan ma körülbelül 12 százaléknyi a forgalomban lévő készpénzállomány, ami meglehetősen magas szint, ráadásul az arány az elmúlt öt évben másfélszeresére nőtt.

A szürkegazdaság melegágya

Szakértők szerint jelenleg Magyarországon a tranzakciók 75-80 százaléka készpénzben történik. Ez azért jelent problémát, mert a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóság számára, azaz így lehet a legkönnyebben adót eltitkolni, vagy épp illegális bevételre szert tenni. A készpénzhasználat így a fekete- és szürkegazdaság melegágyának számít.

Sokba kerül készpénzt használni

Emellett a túlzott készpénzhasználat komoly kiadásokkal is jár, a fix ára, vagyis az előállítása alacsony, míg a változó költségei magasak. A készpénzforgalommal járó adminisztráció és logisztika megszervezése és lebonyolítása, az őrzés, vagy például a hamisítás elleni védelem jelentős nemzetgazdasági kiadásokkal jár.

A kártyánál csak az első lépés drága

Az elektronikus fizetéseknél pont fordítva van, a fix költsége alacsony, a változó költsége alacsony. A kártyás fizetési infrastruktúra kiépítése például viszonylag nagy beruházást igényel, ám a használata jóval kevesebbe kerül.

Ha tehát sokan használnak bankkártyát, akkor az jóval olcsóbb össztársadalmi szinten, mint a készpénzzel fizetni.

150 milliárdot lehetne spórolni

Szakemberek úgy vélik, ha az Európai Unió szintjére tudnánk fejlődni az elektronikus fizetésekben, akkor a jelenlegi nagyjából 500 milliárd forintos évi készpénzköltség jelentősen csökkenhetne. Elemzői számítások szerint akár évi 150 milliárd forintos megtakarítást is jelenthetne hazánknak a készpénzforgalom mérséklése, és az elektronikus fizetések terjedése.

Éppen ezért a gazdasági tárca a bankkártyás fizetést lehetővé tevő úgynevezett POS-terminálok terjesztésével csökkentené a magas készpénzforgalmat, és ezzel a költségeket, valamint a feketegazdaságot.

Inkább a kereskedők, mint a bankok járnának jól

A terminálokra 80 ezer forint állami támogatást vehetnek igénybe az üzemeltető pénzügyi szolgáltatók. Szakértők szerint ugyanakkor mégsem a bankok lesznek a kormányzati döntés legnagyobb nyertesei, hiszen a kiskereskedőket sújtó díjterhelés az intézkedéssel jelentősen mérséklődik.

A jogszabály azt is előírja, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók legfeljebb 1 százalékos forgalomarányos díjat szabhatnak ki a kereskedőknek, szemben a korábban szokásos 3-5 százalék helyett.

Kisebb boltokban is elfogadhatnák a kártyát

A kereskedők költségeinek csökkentése azért fontos, mert akik még nincsenek bekötve a kártyás hálózatba, valószínű azért nem tették meg, mert nagyon alacsony a forgalmuk, és nem érte meg nekik a beruházás. H azonban erre lehetőségük lesz, akkor az nekik is előnyös, mert új fizetési módot kínálhatnak a vevőiknek.

A kormány a támogatás fedezetére 2,4 milliárd forintot különített el a költségvetésből. A kabinet várakozása szerint a programnak köszönhetően mintegy 30 ezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb üzletben, illetve szolgáltatónál, ahol eddig nem volt lehetőség bankkártyával fizetni.