Városlista
2024. április 26, péntek - Ervin

Hírek

2016. Február 24. 10:22, szerda | Helyi
Forrás: Adrienn

Március 15. :Fontos dátum a nonprofit szervezetek számára

Március 15. :Fontos dátum a nonprofit szervezetek számára

Civil fórumot tartottak városunkban február 23-án (kedden) a Polgármesteri Hivatal dísztermében.

Az előadás aktuális téma köré épült: a civil egyesületek, alapítványok kötelező alapszabály módosításainak menetéről, lehetőségeiről.

Dr. Mák Éva, a projekt megbízott jogi szakértője teljes körű és részletes, mindenre kiterjedő előadásából megtudhatták az érdeklődők az alapítványok és az egyesületek létrejöttének és működésének alapkövetelményeit, és az ezekhez tartozó jogi hátteret.

A nonprofit szféra két meghatározó szervezete az alapítványok és az egyesületek. Mindkét szervezetnek 2016. március 15-éig le kell lefolytatnia a Megfeleltetési eljárást.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépése után az egyesületek és alapítványok létesítő okiratát (alapszabályát, alapító okiratát) összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel. A civil szervezetek 2016. március 15. napját követően már csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek.

Mely civil szervezeteknek nem kell módosítani a létesítő okiratukat?

Azoknak a szervezeteknek:

  • amelyeket 2014. március 15. után vett nyilvántartásba a Törvényszék
  • amelyek 2014. március 15 után módosították a létesítő okiratukat, és a változásokat Törvényszék nyilvántartásba vette.
  • amelyek már benyújtották a létesítő okirat módosításra irányuló kérelmüket, s annak ügyintézése folyamatban van

Mely civil szervezet létesítő okiratát kell módosítani?

  • március 15. napja előtt létesültek (a létesítő okiratuk dátuma korábbi, mint 2014. március 15.) és azóta nem nyújtottak be változásbejegyzési kérelmet a Törvényszékhez

Mely esetben nem kell módosítani a létesítő okiratot (kivételek)?

  • Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét.
  • Ugyancsak nem kell a létesítő okiratot módosítani, ha az nem ütközik az új Ptk. kötelező rendelkezéseibe.
  • Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát az új Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.

Melyek azok a pontok a korábbi létesítő okiratokban, amelyek miatt mindenképp a módosítás szükséges?

  • A jogszabály megad kivételeket, hogy mely esetekben nem kell létesítő okiratot módosítani. Ám ezek nem életszerű esetek. A 2014. március 15. előtt keletkezett létesítő okiratokban minimum a képviseleti jog szabályozása eltér az űj Ptk-tól, tehát már ezért is minden szervezetnek módosítania kell. De változtatni kell a megszűnés, illetve a megszűnés után megmaradt vagyon sorsának szabályozásán, az egyesület közgyűlésének, illetve a kuratórium üléseinek ügyrendjén, stb. is.

Akkor is kell módosítani a létesítő okiratot, ha a szervezet közhasznú jogállású?

  • Ha a szervezet 2014. március 15. előtt kérelmezte meg a közhasznú jogállását, akkor mindenképp módosítania kell a létesítő okiratát.
  • Ha a szervezet 2014. március 15 után kérvényezte meg a közhasznú jogállását, akkor a létesítő okiratát már korábban az új Ptk-hoz kellett igazítania, így most nincs tennivalója.

Van valamilyen szankciója, ha a szervezet nem módosítja a létesítő okiratát?
Látszólag nincs. Nem kap senki pénzbüntetést és egyelőre felszólítást sem a létesítő okirata módosítására. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy a szankció hiánya nem jelenti azt, hogy nem érheti hátrány a szervezetet a mulasztás miatt. A „Civil Szervezetek Névjegyzékében szereplő” adatokból például bárki, így a támogatók és a hatóságok is láthatják, hogy frissült-e a létesítő okirata, a szervezet jogszerűen működik-e.

Milyen módon lehet módosítani az egyesületi alapszabályt?
Kétféleképpen lehet módosítani:

  • közgyűlést hív össze a szervezet, amely elfogadja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt
  • a tagok akaratnyilatkozattal fogadják el a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt

Ha közgyűlést hívnak össze a kérelemhez mellékelni kell a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, a meghívót is. A szervezet hatályos alapszabálya dönti el, hogy az alapszabály módosításához mennyi tag ezirányú szavazata szükséges (a jelenlévő tagok többsége, a jelenlévő tagok kétharmada, az összes tag kétharmada, stb)

Ha akaratnyilatkozattal módosítják az alapszabályt, akkor az alapító okiratba bele kell szerkeszteni az tagok akaratát megjelenítő nyilatkozatot. Nem kell minden tagnak nyilatkozni a módosításhoz, a hatályos alapszabály szabja meg, hogy mennyi tag akaratnyilatkozata lenne szükséges (a jelenlévő tagok többsége, a jelenlévő tagok kétharmada, az összes tag kétharmada, stb)

Honnan tudja a Törvényszék, hogy mennyi tagja van a szervezetnek?

  • A szervezetnek a módosításkor be kell csatolnia az aktuális tagjegyzéket is. HA a szervezet ezt nem teszi meg akkor hiánypótlást fog kérni a Törvényszék

Ki módosíthatja az alapítvány alapító okiratát?

  • Az alapító, vagy az alapítók módosíthatják az alapító okiratot és ők terjeszthetik elő a változásra irányuló kérelmet is. Az alapító az alapítói jogok gyakorlását átruházhatja valamely természetes személyre. Az alapítói jogok átruházásáról okiratot (gyakorlatilag egy szerződést) kell szerkeszteni, amelyet mindkét félnek alá kell írnia. Az átruházásról szóló okiratot be kell nyújtani a törvényszék felé. Az átruházás tényét és az alapítói jogok gyakorlását az alapító okiratban is rögzíteni kell.

Ha több alapító van, akkor:

  • vagy minden alapító aláírja a módosításokkal egységes alapító okiratot
  • vagy az alapítók közül egy vagy több átruházza az alapítói jogok gyakorlását valamely másik alapítóra (másik alapítókra), esetleg egy nem alapító természetes személyre. Ez esetben az átruházott alapítói jogokat gyakorló személy (személyek) fogja (fogják) aláírni az alapító okiratot és előterjeszteni a változásbejegyzési kérelmet.

Az alapítói jogok átruházásáról okiratot (gyakorlatilag egy szerződést) kell szerkeszteni,, amelyet minden félnek alá kell írnia. Az átruházásról szóló okiratot be kell nyújtani a törvényszék felé. Az átruházás tényét és az alapítói jogok gyakorlását az alapító okiratban is rögzíteni kell.

Az alapítók dönthetnek úgy, hogy közgyűlésre irányadó szabályok szerint testületben gyakorolják az alapítói jogsikat. Ennek szabályait rögzíteni kell az alapító okiratban. Az erről szóló alapítói határozatot pedig minden alapítónak el kell fogadnia.

A létesítő okirat módosítása mellett más változás nyilvántartásba vételét is lehet kérni?
Igen, a létesítő okirat módosításával egyidejűleg lehet bármilyen a nevet, a székhelyet, a tisztségviselőket, a célt (ezt szinte csak az egyesületek esetében), célszerinti besorolást, stb. érintő döntést hozni. E változásokat pedig a létesítő okirat módosításával egyidejűleg benyújtani a Törvényszék felé. Sőt e döntések többnyire eleve feltételezik a létesítő okirat módosítását is.

Meg lehet változtatni az alapítvány célját?
Csak két kivételes esetben. A Ptk 3:393. § (1) bekezdése szerint ugyanis:
„Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.”

A közhasznúsági kérelmet is elő lehet terjeszteni a létesítő okirat Ptk szerinti módosításával egyidejűleg?
Természetesen. Amennyiben a szervezet megfelel a civil törvényben foglalt közhasznúsági feltételeknek, akkor benyújthatja a közhasznúsági kérelmét is. Figyelni kell azonban arra, hogy a létesítő okiratba be kell építeni a civil törvénynek a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit.

Figyelnie kell továbbá arra, hogy a közhasznúsági kérelmet és az ezzel összefüggésben benyújtott változásbejegyzési kérelmet csak elektronikus úton terjesztheti elő.

Milyen módon kell előterjeszteni a létesítő okirat módosítása iránti kérelmet?
A létesítő okirat – új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a Miskolci Törvényszékhez (illetve ahhoz a Törvényszékhez, amelyik a szervezetet nyilvántartja)

Az alapítványokra vonatkozó Pk-102 V jelű Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem
Az egyesültekre, szövetségekre vonatkozó Pk-101 V jelű Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem
ezen a linken érhető el:
http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok

A beadványokat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő a civil szervezetek közül
a szövetségek

  • a közhasznú jogállással rendelkező egyesületek, alapítványok
  • a közhasznú jogállás iránti kérelmet is előterjesztő egyesületek, alapítványok
  • a jogi képviselővel eljáró egyesületek, alapítványok
  • - az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás lefolytatását kérő szervezetek (minta létesítő okirattal kérik a változást)

Létezik létesítő okirat minta?
Igen, 2015. január 1-jétől egyesület és alapítvány esetében a jogszabály meghatároz mintaokiratot (11/2012. (II. 29.) KIM 41-42. melléklete alapján), amelyet nem kötelező használni. Ha a mintaokirat alapján készül el a létesítő okirat, és ezt a tényt feltüntetik a kérelemben (a K lapon ezt megjelölik), a Törvényszék egyszerűsített nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárást folytat le, azaz az elbírálásról 15 napon belül határoz.

A mintaokirat szerepel

  • a Pk-102 jelű nyomtatványban – Alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem
  • a Pk-102 V jelű nyomtatványban – Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem
  • a Pk 101 jelű nyomtatványban – Egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelem
  • a Pk 101 V jelű nyomtatványban – Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem

A mintaokirat használatán alapuló egyszerűsített bejegyzési és változás bejegyzési eljárást csak elektronikus úton lehet elindítani.

Fontos! Ahttp://birosag.hu oldalon vagy bárhol máshol elérhető okiratsablonok, okirat minták nem azonosak a mintaokiratokkal. Azok alapján nem lehet egyszerűsített eljárást kérni.

Fontos! A mintaokirat nem tartalmazza a közhasznúsági feltételeket, hézagosan vagy nem túl praktikusan rendelkezik a gazdálkodási és ügyrendi kérdésekről, stb. Ezek miatt a mintaokirat használata a későbbiekben nem könnyíti meg a szervezet működését.

Léteznek ajánlások a létesítő okiratok tartalmára vonatkozóan?
Ahttp://birosag.hu oldalon elérhetők létesítő okirat sablonok. Ezek viszont csak ajánlás értékűek.
A Civil Információs Centrum is közread sablonokat. Ám ezek alkalmazásánál is tudni kell azt, hogy a joggyakorlat folyamatosan változik. Ezért bár a mintáinkat igyekszünk frissíteni mégis elképzelhető, hogy a szervezetet hiánypótlásra szólítják fel.

Hatályon kívül lehet helyezni a régi létesítő okiratot és újat elfogadni?
Nem. Mindenképpen a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot kell előterjeszteni. A változásokat vastag dőlt betűvel szedve kell kiemelni. Azt meg lehet tenni, hogy szinte minden rendelkezés helyett újat léptetünk életbe. Nem probléma, ha a dokumentum szinte minden eleme vastag dőlt betűvel szedve jelenik meg.

Kell jegyzéket készíteni a változásokról?
A Törvényszék nem követeli meg a változások jegyzékének benyújtását. A változások jelölését viszont megköveteli.

Már másodszor kap a szervezet hiánypótlást, de most más kérdésekben, mint először, Miért?
Elképzelhető, hogy a szervezet nem csak a hiánypótlásban kért rendelkezéseket változtatta meg, hanem még valami mást is módosított a létesítő okiraton, S e miatt kell ismételten hiánypótlást benyújtania. Ezt elkerülendő, mindig csak annyit változtassunk az okiraton, amit a hiánypótlás kér.

Sajnos előfordulhat az is, hogy a joggyakorlat épp azután változik valamely rendelkezés megítélésében miután a Törvényszék kiküldte az első hiánypótlást. A szervezet pótolja az eredeti hiányosságot, a Törvényszék ezt elfogadja, de az ügyészség, amely ismét áttekinti a teljes dokumentumot felkéri a Törvényszéket, hogy módosítassa a szervezet létesítő okiratát.

Érdemes ügyvédet felkérni a létesítő okirat módosítására?
Ha a szervezetnek van rá pénze, akkor feltétlenül. De tisztázni kell az ügyvéd megbízásánál, hogy a megbízás kiterjed-e a hiánypótlások elkészítésére és benyújtására is. A tapasztalat ugyanis az, hogy hiánypótlást az ügyvéd által készített létesítő okiratok is kaphatnak.
S azt is érdemes figyelembe venni, hogy minél több civil szervezetet képvisel az adott ügyvéd, vagy ügyvédi iroda annál gördülékenyebben tudja a civil eljárásokat intézni.

Kötelező ügyvédet fogadni a létesítő okirat benyújtásához?
Nem, a szervezet maga is módosíthatja a létesítő okiratát.

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 21:11, csütörtök | Helyi

105. születésnapját ünnepelte Erzsike néni

Kiskunfélegyháza legidősebb polgára betöltötte 95. életévét.

2024. Április 25. 19:54, csütörtök | Helyi

Anyakönyvi hírek

Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.

2024. Április 24. 14:04, szerda | Helyi

Gyermekrajzpályázatot hirdet a MÁV a balesetek megelőzése érdekében

A MÁV és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös gyermekrajzpályázatot hirdet iskolásoknak, amelynek témája a biztonságos közlekedés - közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

2024. Április 24. 12:16, szerda | Helyi

Idén is megrendezik a Fülemülék éjszakája programsorozatot

A Fülemülék éjszakája országos rendezvénysorozatra április második felétől május végéig országszerte számos helyszínen várják a madarászok az érdeklődőket.