Május 17-18-án rendezték meg Kiskunfélegyházán a Darvas Iskolában a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség Falmászó Versenyének Bajnoki Fordulóját, a Darvas Kupát.

A hegy- és falmászást napjainkban szinte mindenki ismeri a filmekből, TV-ből, vagy hallottak már róla a rádióban, ill. egyéb médiában találkoztak vele. Azt azonban kevesen tudják, hogy mennyi gyakorlás és kitartó munka van a mögött, mikor valaki elindul egy versenyen. Mi kell hozzá, hogy valakit elragadjon magával ez a sport? Egyáltalán hol van rá lehetőség a gyakorlásra és miképp dől el, hogy van-e hozzá tehetségünk? Hogyan lássunk neki, ha kedvet érzünk a kipróbálására? Mindezekre és a témában felmerülő bármely egyéb kérdésemre Fábián József a Darvas Szabadidő és Diáksport Egyesület elnöke válaszolt készségesen a verseny elindítását követően.

Elmondta, hogy az előttünk tornyosuló mászófal 1993-ban kezdett épülni kezdeményezésére a Darvas József Általános Iskolában. Időt, energiát nem kímélve dolgoztak azon, hogy létrejöjjön a 24 m alapterületű, 7,5 m magasságú, Magyarországon a legmagasabb színvonalat képviselő mászófal, mely az osztrák ART-ROCK mászó fogásai által kiemelkedő technikai lehetőséget biztosít a mászás szerelmeseinek és a versenyek megrendezéséhez. A biztosítókötelek, az építőiparban használt, igen magas – 6 mázsa – teherbírású kötelek, melyek biztonságossá teszik a sportoló számára a mászást. Természetesen a mászó egyesület biztosítani tud beülőt, karabínereket, biztosító rendszert, magnézium port és a cipőn kívül minden kelléket, ha valakinek kedve támad kipróbálni ezt a sportot, így már csak az elszántság marad hátra. Akik Fábián József „keze alatt” edzenek tulajdonképpen hétköznapi diákok, mégis mások, mondhatjuk úgy: többek az átlagos gyerekeknél. Ezeknek a fiataloknak van elhivatottság érzetük, van bennük kitartás és tenni akarás, hogy a fizikumról már ne is szóljak. Volt közülük olyan, aki gerincferdüléssel lépett először a mászófal elé, aztán a következő ellenőrzésnél még az orvos sem hitt a szemének. Nyoma sem volt gerincferdülésnek, hiszen a mászás erősíti a gerincoszlop izmait, a hasizmot és összességében testünk minden izomcsoportját. Megtanít az összpontosításra, hiszen mászás közben semmi másra nem gondolhat az ember, vagy ha mégis, akkor leesik. Leesni pedig ki szeret? A gyermek tehát rákényszerül az összpontosításra ,és ha már a mászófalon ezt meg tudja tenni, akkor a mindennapi életben is segítségére lesz majd ez a képesség.

Az egyesület elnöke elmondta, hogy egy-egy verseny megszervezése előtt már másfél héttel megérkeznek az ún. „útépítők”, akik kialakítják a verseny nehézségéhez megfelelő pályákat és aszerint szerelik fel a fogásokat. A mostani versenyhez 6 utat alakítottak ki, melyre másfél órája van minden mászónak. A versenyzőknek minden úton el kell indulniuk, de választható a sorrend. Minden úton a legmagasabb fogást jelölik be a pontozó bírók a papíron, majd a hat utat összevetve kapják meg az összpontszámot. A mostani versenyen összesen 25 induló volt. A legfiatalabb versenyző 5 éves, a legidősebb – ifjúsági verseny lévén – 14 éves.
Mivel a Darvas Iskolában megépült fal alkalmas a mászás mindhárom válfajának teljesítésére: boulder, gyorsmászás és nehézségi mászásra is, ezért mindhárom kategóriában indultak versenyzők.
Szombaton (17-én) zajlott a boulder és gyorsasági mászás, vasárnap (18-án) pedig a klasszikus mászást, nehézségi mászást láthattuk.
Kérdésemre Fábián József elmondta, hogy 9 éve emelkedett nemzetközi szintűvé a Darvas Kupa Falmászó Verseny. Sajnos anyagi támogatásban nem részesül az egyesület a város részéről, így saját erőből kell boldogulniuk. Egy-egy verseny megszervezése és lebonyolítása emberfeletti energiát és időút igényel, de személyéhez fűződően vannak olyan sporttársai, barátai, akik önzetlenül segítenek mindenben. Természetesen olyan támogatók is akadnak, akik munkájukkal, némi anyagi – tárgyi támogatással próbálják könnyíteni a gyerekek versenyeken való részvételét, de ennek ellenére is érezhető a pénzügyi válság a sport ezen területén is. Arról nem is beszélve, hogy ezek a fiatalok – a sport népszerűtlensége, vagy talán ismeretlensége miatt nem kapják meg azt az elismerést és megbecsülést, amit más sportolók kapnak. Pedig vannak olyan élsportolók is, akik nemcsak országos, de nemzetközi versenyen is győzelmet arattak, mint például Simon Gergely, Simon Fanni, hogy csak kettőjüket említsem. Ők már letettek valamit az asztalra. Bízom benne, hogy a megbecsülés és a támogatás előbb-utóbb meg fog születni Kiskunfélegyházán és a falmászás ugyanolyan sikeres és közismert sport lesz, mint bármelyik másik. Az utánpótlást látva ezen a versenyen, bizton állítom, hogy ők mindent megtesznek a győzelemért, az viszont, hogy mi mennyire vagyunk rájuk büszkék, rajtunk áll…