Városlista
2024. április 26, péntek - Ervin

Hírek

2015. December 02. 19:21, szerda | Helyi
Forrás: Adrienn

Észrevétlenül belopózik mindennapjainkba

Észrevétlenül belopózik mindennapjainkba

Az Emberkereskedelem, embercsempészet, modernkori rabszolgaság, csicskáztatás, illegális foglalkoztatás fogalmát egykoron távolinak éreztük magunktól.

Úgy gondoltuk, hogy ezek a korrupt pénzkereseti lehetőségek kizárólag csak a nálunk jóval fejlettebb országokat érint, népesebb és nagyobb városokban jelenhet meg. Ez azonban nem így van. Be kell látnunk, hogy napjainkban közvetlen veszélyt jelentenek a fent említett szervezett bűnözés - mondhatjuk úgy, hogy - legnagyobb és leggyorsabban fejlődő iparágai.

Fogl Ferenc a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendőr törzszászlósa, a Határrendészeti Szolgálat Elemző Értékelő Alosztály referense e témában tartott előadást ma (december 2-án) a Polgármesteri Hivatal Dísztermében megrendezett konferencián.

Az emberkereskedelem, avagy a modern kori rabszolga-kereskedelem az ember illegális áruba bocsájtása. Elsődleges célja a prostitúció és a szervkereskedelem, a kényszermunkára való kényszerítés. A legfőbb áldozatok többnyire nők, gyerekek, szegénységben élők, bevándorlók, felügyelet alatt álló fiatalok, elnyomottak, de vannak közöttük fegyveres konfliktusok, háborúk vagy természeti csapások áldozatai is. Az emberkereskedők a jobb megélhetés, kedvezőbb életkörülményekre való kilátással elsősorban ezen csoportok tagjait célozzák meg, mivel ők könnyen sebezhetők, és kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az áldozatok pedig a legtöbb esetben csak később döbbennek rá arra, hogy kihasználják őket.

A modern-kori rabszolga kereskedelem nem csak az emberkereskedőből és áldozatokból tevődik össze, hanem szerves részei a haszonélvezők. Ők a prostitúció tekintetében az örömlányok szolgálatait igénybe vevők, a munkaerő-kizsákmányolók tekintetében pedig maguk a munkaadók, akik örömmel dolgoztatnak kevés bérigényű gyerekekkel és hátrányos helyzetben lévő emberekkel.

Az emberkereskedelem annyiban különbözik az embercsempészettől, hogy míg az előbbinél kényszerből kerül az országhatáron kívül az „áldozat”, az utóbbinál önszántából, sőt bizonyos pénzösszegért cserébe hagyja el az addig lakóhelyéül szolgáló országot.

Az emberekkel való kereskedéshez szintén szorosan kapcsolódik az egyre nagyobb méreteket öltő illegális szervkereskedelem, melyet igen nehéz visszaszorítani. A kereskedők jól kiépített hálózatokat működtetnek, amelyek Kolumbiától kezdve, Oroszországon keresztül egészen néhány szegényebb kelet-európai országig –így például Romániáig – húzódnak. Rendőrségi források nem tartják kizártnak, hogy az évente nyomtalanul eltűnt személyek voltaképpen a szervkereskedők áldozatai lettek. A szervkereskedelem ma már nagyobb hasznot hajt, mint a drogokkal való kereskedés. Az áldozatoknál voltaképpen nem számít az életkor, persze a szervkereskedők előnyben részesítik az utcagyermekeket, őket lehet a leginkább meggyőzni.

A hatóság legfőbb törekvése az emberkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek megakadályozása, az áldozatok védelme és támogatása, valamint mind az ember- mind pedig a szervkereskedők hatékony büntetőjogi felelősségre vonása. A következő szándékos cselekmények büntetendők: a személyek kizsákmányolása céljából, erőszakkal történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása. A kizsákmányolás a következőket foglalja magában: szexuális kizsákmányolás vagy prostitúció, kényszermunka vagy kényszerszolgáltatások (koldulás, rabszolgatartás, a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás ill. a szervek kivételét is ideértve). Az uniós országok büntetőeljárást indíthatnak állampolgáraikkal szemben egy másik uniós ország területén elkövetett bűncselekményért, és igénybe vehetnek olyan nyomozati eszközöket is, mint a lehallgatás (például telefonbeszélgetések vagy e-mailek esetében).

Az áldozatoknak nyújtott támogatás: az áldozatok a büntetőeljárást megelőzően, annak folyamán és azt követően segítséget kapnak ahhoz, hogy gyakorolhassák azokat a jogokat, amelyeket a büntetőeljárások keretében a sértetti jogállás biztosít számukra. Ez a segítségnyújtás jelenthet többek között menedékhelyeken biztosított szálláslehetőséget, orvosi ellátást és pszichológiai segítségnyújtást, de tájékoztatást és tolmácsolást is.

A gyermekek és tizenévesek (18 év alattiak) számára kiegészítő intézkedéseket kell biztosítani, például fizikai és pszichoszociális segítségnyújtást, az oktatáshoz való hozzáférést, valamint adott esetben gyám vagy képviselő kijelölésének lehetőségét. A gyermekeket erre kiképzett személyeknek haladéktalanul, megfelelő helyiségekben kell kihallgatniuk.
Az áldozatok rendőrségi védelemre és - többek között kártérítés igénylésével összefüggésben jogi segítségnyújtásra is jogosultak.

A legfőbb hangsúly azonban a megelőzésen van. Az uniós országoknak, csakúgy mint hazánknak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy visszaszorítsák az emberkereskedelemre irányuló keresletet, felvilágosító kampányokat kezdeményezzenek és részesítsék képzésben a tisztviselőket, hogy azok képesek legyenek felismerni és megfelelő bánásmódban részesíteni az emberkereskedelem tényleges és lehetséges áldozatait.

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 21:11, csütörtök | Helyi

105. születésnapját ünnepelte Erzsike néni

Kiskunfélegyháza legidősebb polgára betöltötte 95. életévét.

2024. Április 25. 19:54, csütörtök | Helyi

Anyakönyvi hírek

Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.

2024. Április 24. 14:04, szerda | Helyi

Gyermekrajzpályázatot hirdet a MÁV a balesetek megelőzése érdekében

A MÁV és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság közös gyermekrajzpályázatot hirdet iskolásoknak, amelynek témája a biztonságos közlekedés - közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

2024. Április 24. 12:16, szerda | Helyi

Idén is megrendezik a Fülemülék éjszakája programsorozatot

A Fülemülék éjszakája országos rendezvénysorozatra április második felétől május végéig országszerte számos helyszínen várják a madarászok az érdeklődőket.