Tizennégy éremnél – 2 arany, 6 ezüst, 6 bronz – tart a 33 fős magyar paralimpiai küldöttség a londoni játékokon, ami a 2008-as pekingi játékokhoz képest – csakúgy mint az olimpia esetében – jelentős javulás. De miért nem közvetítik élőben a játékokat? Hogyan állunk esélyegyenlőség tekintetében? Milyen támogatás áll a paralimpiai sportolók mögött? Erről kérdeztük a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét, Gömöri Zsoltot és sajtófőnökét, Bernau Pétert, valamint Litavecz Annát, az EMMI Sportért Felelős Helyettes Államtitkárának titkárságvezetőjét.

Kiváló felkészültség mellett jó hangulat...

A paralimpiai csapat jó formában és bizakodva utazott el Londonba, s „szerencsére eddig az eredmények felülmúlják az előzetes várakozásokat” - nyilatkozta a sajtófőnök. A magyar csapat minden tagja a paralimpia előtt el tudott utazni edzőtáborba, és legalább egy felkészülési versenyen is részt vett. Bár a riválisok ennél többet készülhettek, mi ennek is örülünk – tette hozzá Bernau. Litavecz Anna jó hangulatról, szurkolási izgalmakról számolt be, ami leginkább az eddigi eredményeknek köszönhető. „Aki ráér, kimegy a másik versenyére is szurkolni” - mondta.

...és a támogatási rendszer, ami mögötte van

Gömör Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke a támogatási háttérről Hírügynökségünknek elmondta: „elkülönítetten csak a Paralimpiai sportágak felkészülésére 66 millió Ft állami támogatást kaptunk a MOB-on keresztül, ami a felkészülés 70-80 százalékát fedezte”. Magára a paralimpiai játékokon való részvételre a bizottság 74 millió forint támogatást kért és kapott, ami fedezi a csapat összes szükséges költségét.

Litavecz Anna, az EMMI Sportért Felelős Államtitkárság, titkárságvezetője szerint lenne mit változtatni a támogatási rendszeren, főleg az arányokon, mert nem jó, hogy a jutalmazásra több pénz jut, mint a felkészülésre. Ezt erősítette meg Gömöri Zsolt is, aki elmondta: „a Sportolói Bizottság és az Edzői Bizottság javaslata alapján megfogalmaztuk, hogy a felkészülés legyen megfelelően támogatva és ne a jutalmazás legyen kiugróan magas. Ebben az esetben elfogadható az Olimpiai jutalomtól való eltérő jutalmazási összeg, de egy érem se érjen kevesebbet mint négy éve”.

Lemaradásban: nevelés kérdése is az esélyegyenlőség

Esélyegyenlőség tekintetében komoly lemaradásban vagyunk, ez a legutóbbi pekingi és a mostani londoni játékokon is látszik – ezt Bernau Péter, a Magyar Paralimpiai Bizottság sajtófőnöke mondta Hírügynökségünknek. „Az erkölcsi és anyagi megbecsülés mellett a mindennapjai is egészen másképp telnek egy brit vagy kínai mozgássérültnek, mint magyar társának. Négy évvel ezelőtt Pekingben mindenhol akadálymentesített buszmegállókat és metróaluljárókat láttunk, ugyanez a helyzet Londonban is. A buszok leengedik a padlójukat, ha kerekesszékes utas szeretne felszállni, és lehet bármekkora a tömeg a járművön, a mozgássérültek részére fenntartott helyet nem foglalják el mások, a székükre nem ülnek le. Ez nem csupán pénz, hanem nevelés, felfogás kérdése is.”

„Azt nem tudom elfogadni, hogy nem közvetíti élőben a köztévé egy címvédő paralimpiai bajnok úszását” - mondta Litavecz Anna Sors Tamás 100 méteres pillangó úszásban nyert aranyérmére utalva. „Már pedig az embereket egyre inkább érdeklik a paralimpiai közvetítéseket is.”

Ne a pénzben gondolkodjanak

Az, hogy az érmet szerzettek milyen jutalomban részesülnek – csakúgy mint az olimpia esetében – a versenyek után dől el. „Ennek oka, hogy az a jó, ha a sportolók nem a pénzben gondolkodnak. Tegyék meg, amit meg kell tenniük, a versenyre koncentráljanak, a jutalom pedig méltó lesz számukra. A paralimpiai bizottság célja, hogy az semmiképpen ne legyen kevesebb, mint Pekingben volt” - mondta kérdésünkre válaszolva Litavecz Anna. Ezt erősítette meg Gömöri Zsolt elnök is: „A Sportolói Bizottság és az Edzői Bizottság javaslata alapján megfogalmaztuk, hogy a felkészülés legyen megfelelően támogatva és ne a jutalmazás legyen kiugróan magas. Ebben az esetben elfogadható az olimpiai jutalomtól való eltérő jutalmazási összeg, de egy érem se érjen kevesebbet mint négy éve”.