Ereklyés zászlófelvonással kezdődött a Városháza előtt az ünnepi megemlékezés ma (június 4-én) a Trianoni Békediktátum 95. évfordulója alkalmából.

A versailles-i Nagy-Trianon palotában 1920. június 4-én írták alá azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

A Padovában 1918. november 3-án, ezt követően Belgrádban november 13-án fegyverszünetet kérő Magyarország az első világháborút elveszítve szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel.
Az ország területén sorra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv terveket összegyúrták az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében a népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek.

Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem rendfenntartási céllal, a békeszerződés aláírásáig tartózkodtak az ország nagy részén, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba.

Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a Károlyi-kormányzat éppen ebből szenvedett hiányt.

A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.

A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.

A Városháza előtti zászlót Kollár László jobbikos képviselő emelte a magasba. Az eseményen részt vett Önkormányzatunk képviseletében Csányi József polgármester úr, Balla László alpolgármester, Faragó Zsolt jegyző, és Papp Viktória sajtóreferens.