Egyes vélemények szerint a póráz csak agresszív viselkedésbe kényszeríti a kutyát, és amúgy is a legtöbb ebnek joga lenne szabadon szaladgálni. Létezik is már egy úgynevezett városi kutyavizsga, amely felmentené a gazdikat a kötelező póráz használata alól, ha a kerületek is engedélyezik ezt a lehetőséget. Azonban jó néhány ellenzője is akad az ötletnek, ők állítják, százszázalékig egyetlen állatban sem bízhatunk meg, elég egy macska feltűnése, egy felbőgő motor vagy egy guruló labda.

Tükörmódszer

A nevét onnan kapta, hogy értékei alapján a kutya, mint egy tükör, megmutatja, milyen a gazda. Ez a módszer tulajdonképpen egy olyan kezességszintet ígér, ami lehetővé teszi, hogy póráz nélkül is biztonsággal sétáltatható legyen az eb. „Minden kutya felkészíthető arra, hogy a nagyvárosi élettérben is együtt éljen velünk, a kérdés az, hogy a gazda rá tudja-e szánni az energiát, hogy ránevelje az együttélésre az ebet” – mondta Korom Gábor.

A tükörmódszer alapítója szerint egy kölyökkortól felkészített kutyával el lehet jutni oda, hogy az állatot a legextrémebb helyzetekben is lehessen kontrollálni, de ehhez nélkülözhetetlen az ebbel való folyamatos törődés és oktatás. A módszer abban segíti a gazdákat, hogy megismerjék a kutyájukat, és elsősorban az ember felelősségvállalásának tudatosságát igyekszik felébreszteni. A kutya ösztönlény, meg kell tanítani arra, hogy kordában tartsa az ösztöneit . Ez felelősséget igényel a gazdától, így minden rajta múlik – tette hozzá Korom Gábor, aki úgy látja, hogy vannak felelőtlen kutyatartók, akik az egész kutyatartó társadalomra rossz fényt vetítenek.

A Napközben című műsornak nyilatkozott Tóth Krisztina, aki már alapfokú engedelmességi vizsgát tett kutyájával. A vizsgán azt nézték, mennyire szófogadó a kutya, lábnál kellett tartani, továbbá azt kellett csinálnia, amit a gazdája szeretett volna. Például, hogy ne menjen gyerekek közelébe vagy ne kergesse meg a bicikliseket. Százszázalékosan úgy lehet a kutyát karbantartani, ha folyamatos foglalkozunk vele. „Felelős vagyok érte, foglalkozni kell vele, játszani, gyakorolni” – emelte ki Tóth Krisztina.

Ellenvélemények

Nem vagyok azon a párton, hogy elengedjük a kutyákat, akkor sem, ha vizsgáznak – ezt már Szilágyi István mondta. A Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke úgy látja, hogy a kutyás társadalom – tisztelet a kivételnek – nem olyan erős, hogy ennek a kezdeményezésnek maradéktalanul megfeleljen, vagy be lehessen tartani velük. Ráadásul Szilágyi szerint számtalan kérdés felvetődik. Például, ha a gazda levizsgázik a kutyával, de nincs otthon, és a gyerek viszi le az ebet, elengedheti-e. Kinek van jogosultsága póráz nélkül sétálni – vetette fel. A másik aggálya Szilágyi Istvánnak az, hogy a vizsga egyszeri, de ahogy az ember viselkedése változik úgy a kutyáé is, ráadásul, ahogy öregszik türelmetlenebb lehet, s erre nem lehet felkészíteni.