megváltoztatták a korábban drasztikusan lecsökkentett sómennyiséget, optimalizálták a zöldségadagokat, és szigorították a diétára vonatkozó előírásokat is. Az új szabályok a bölcsődei étkeztetésre is vonatkoznak.

A tavaly ősszel bevezetett menzareform célja, hogy egészségesebb étkezést biztosítson a fogyasztóknak, köztük a gyermekeknek. Az általános étkezési szokásokhoz képest drasztikus változások viszont vegyes fogadtatásra találtak: sokan panaszkodtak arra, hogy a gyerekek nehezen barátkoznak meg az új ízekkel, és otthagyják az ételt, de a szakértők részéről is voltak észrevételek - olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az Első 1000 Nap Program sajtóközleményében.

Több sót használhatnak a menzán, de kevesebbet kellene otthon

Az egyik legvitatottabb változtatás a só mennyiségének csökkentése volt: a bölcsődés és óvodás gyerekeknél a korlátozást átmeneti időszak nélkül vezették be, ezért viszonylag hirtelen kellett volna hozzászokni a csökkentett mennyiséghez. Korábban a bölcsődei étkeztetésnél maximum napi 1,5 grammot engedélyeztek, amit akár egy felvágottas zsömlével is könnyen túl lehetett lépni. A most kiadott, módosított közétkeztetési rendeletben viszont már 4 grammban maximalizálták az ételek sótartalmának ajánlott napi bevitelét.

"Ugyan több sóval főzhetnek mostantól a menzán, ez a mennyiség messze elmarad a magyarok átlagos (az egészséges értéket bőven meghaladó) sóhasználatától. Ha otthon túl sósan étkezik a család, sajnos továbbra is nehezen fogja elfogadni a gyerek az iskolai vagy óvodai ételeket. Néhány apró változtatással viszont könnyen csökkenthetjük a só mennyiségét a családi vacsorákon is: a zöldfűszerek bátrabb használatával például jóval kevesebb is elég belőle, az ételeket nem kell utánsózni" - hívta fel a figyelmet Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke. "Az, hogy milyen ízeket szeretünk, nem dől el a születéskor, hanem folyamatosan alakul, ezért a szülők példamutatása és felelőssége vitathatatlan - legjobb, ha már a hozzátáplálás kezdetén figyelembe veszik az ajánlásokat." - tette hozzá a szakértő.

A módosított rendeletben optimalizálták az egy-egy étkezésnél előírt zöldségadagokat és meghatározták azokat a szakorvosokat, akik igazolást adhatnak ki a diétás étkeztetés igénybevételéhez, valamint konkretizálták azokat az allergéneket és intoleranciákat, amelyek esetén a közétkeztetőnek biztosítania kell a diétás étkeztetést. A kisgyerekek az ünnepek alatt sem lesznek mini felnőttek!

A téli szünetben sok szülő esik abba a hibába, hogy az ünnepek alatt szinte mindent megenged a gyermekének - pedig a kisgyerekek, főként az 1-3 évesek vitamin- és tápanyagszükséglete jelentősen eltér a felnőttéktől.

A legfrissebb hazai adatok szerint minden harmadik családban ugyanazt eszik 1 éves kor felett a kisdedek, mint a család többi tagja, pedig a szervezetük korántsem érett a felnőtteknek készült ételek befogadására. Különösen igaz ez a karácsonyi időszakra, amikor a legtöbb szülő lazít kicsit a szabályokon. Pedig már azzal sokat tehetnek a gyermekük (és a saját) egészségükért, ha a sütemények készítésénél a liszt felét teljes kiőrlésűre cserélik, kevesebb cukrot használnak, gyümölcstál is van az asztalon és a kisgyermekeknek az almát felszeletelve, a banánt karikára vágva és a narancsot gerezdekre szedve tálaljuk a fő étkezés után. Az egészséges táplálkozás mellett pedig szünetben se felejtsük el a napi egy óra mozgást - foglalta össze Kubányi Jolán.

"Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak a gyermekkori és felnőttkori egészség szempontjából: a megfelelő táplálás nem csak az elhízás, de acukorbetegségés a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében is döntő szerepet játszik" - tette hozzá.