Azt talán már kevesebben tudják, hogy több fajuk a természetben is előfordul hazánkban. A Duna-Tisza közén a tarka sáfrány (Crocus reticulatus) él. A Kiskunság déli részén már virágzásnak indultak az állományai.

A nősziromfélék családjába tartozó „krókusz” növénynemzetség neve a görög "kroké", azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, 3 ágú bibéjére utal. Sárgát jelentő "sáfrány" szavunk pedig arab eredetű, s ez szintén a bibére, ill. ennek sárga (sokszor vöröses narancssárga) színére vonatkozik.

A tarka sáfrány leggyakrabban február végén – március közepén nyílik, de olyan enyhe tél esetén, mint a mostani, már február elején virágzásnak indul. Elsősorban mediterrán faj, hazánktól északabbra nem is fordul elő. Ellentétben sok rokonával, nem hegyoldalakon vagy nedves réteken, hanem a száraz homokterületek sztyepprétjein vagy az azokra telepített erdőkben, erdőszegélyeken fordul elő. Hagymás évelő, nevét a virágszirmain látható mintázatról kapta.

Virágzáskor magassága alig 4-8 (max. 10-12) cm; keskeny, fehér középerű, sötétzöld levelei sem növik túl a virágot. A lepellevelek alapszíne a fehértől a világoslilán át a sötétliláig változhat (a Kiskunságban a fehér, míg pl. a Nyírségben a lilás alapszínű változat gyakoribb valamivel), a külső lepelleveleken pedig 3-3 sötétlila színű csík húzódik. Igen ritkán ezek a csíkok hiányozhatnak, ilyenkor a növény rokonára, a hasonlóan apró termetű fehér sáfrányra (Crocus vernus /C. albiflorus) hasonlít, azonban ott a lepellevelek csúcsa kerekebb, illetve élőhelyeik sem fednek át.

Virága néhány nap alatt elnyílik, így tömeges virágzását is csak 1-2 hétig lehet megcsodálni. A növény igazán szép látványt napos időben nyújt, egyéként szirmait összecsukva tartja. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.