A tanulmány szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához.

A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent.

Az egyes országok között óriásiak a különbségek. A nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők - írja a BBC hírportálja.

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.

"Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban" - mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.

A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat.

A kutatók szerint - noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik -, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma.

A termékenységi ráta csökkenésének semmi köze a spermaszámhoz vagy a termékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb tényezőkhöz, hanem három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.

George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és újra kell gondolni a - Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált - nyugdíjazás gyakorlatát is.

A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy, noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat, számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.