AZ EGÉSZSÉGTUDATOS vagy éppen fogyni vágyó vásárlót egyre több light élelmiszer és ital csábítja a boltok polcain. Attól azonban, hogy egy termék „könnyűnek” hirdeti magát, egyáltalán nem biztos, hogy helye van a diétában.

Azért nyúlunk vásárláskor a light termékek után, mert alacsonyabb kalóriatartalmú ételre vágyunk. Ha egy élelmiszer „könnyűnek” hirdeti magát, annak ténylegesen kevesebb az energiatartalma, azaz nincs, illetve csak nagyon kevés benne a cukor és zsiradék, és általában édes ízű. Ám a csökkentett zsírtartalom nem jelent feltétlenül alacsonyabb szénhidráttartalmat is. Kevés ugyanis az olyan termék, amelyikben csupán az egyik tápanyag szolgáltatja az energiát.

LIGHT = csökkentett energiatartalmú; vagyis az élelmiszer energiatartalma legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.

A light üdítőitalokban mesterséges édesítőszerekkel – aszpartámmal, szorbittal, xilittel, steviával – pótolják a cukrot, vagyis a szénhidrátot. Megfigyelték, hogy az elfogyasztásuk után rövid időn belül éhségérzet jelentkezik.

A szervezetünk ugyanis arra számít, hogy az édes ízt követően energiához is jut, ezért megindítja az inzulintermelést. Az energia azonban nem érkezik meg, viszont a termelt inzulin hatására a vércukorszint lecsökken, amire korgó gyomrunk figyelmeztet. Ilyenkor hajlamosak vagyunk gyorsan bekapni valamit, immár tekintet nélkül arra, hogy az éhségűző falat valójában mennyi kalóriát tartalmaz. Egy deci gyümölcslé, a benne lévő gyümölcsök szénhidráttartalma miatt, általában 10-20 kcal-t tartalmaz, vagyis ezeket sem fogyaszthatja literszám, aki fogyni vágyik.

Más élelmiszerekben – például a tejtermékekben – elsősorban a zsírtartalmat csökkentik. A natúr joghurtoknál, kefireknél a light 1,5, illetve 0,5 vagy 0% zsírtartalmat jelent. A tejdesszertek és a gyümölcsjoghurtok esetében a „könnyű” egyaránt utalhat arra, hogy csökkentett zsírtartalmú vagy hozzáadott cukor nélkül készült termékről van szó. Szerencsés esetben a light egyszerre jelenti mindkettőt, így az ilyen termék valóban energiaszegény. A sajtok esetében a 200-250 kcal/100 gramm és a 10% körüli zsírtartalmú számít könnyűnek. A margarinok zsírtartalma normál esetben 70-80 gramm/10 dkg. A light margarinok ezzel szemben csupán 25-35%-os zsírtartalmúak.

Ha valaki a diabétesze miatt ügyel az élelmiszerek cukortartalmára, étrendjének a light termékek valóban hasznos kiegészítői lehetnek. Aki azonban a diétájához hívja segítségül ezeket, jól teszi, ha mérlegel: a testsúlynövekedés ugyanis nem azon a néhány grammnyi zsíron, hanem inkább a helytelen táplálkozási szokásokon múlik – figyelmeztetnek a dietetikusok. Az Egyesült Államokban a kalóriaszegény élelmiszerek bevezetésével párhuzamosan a lakosság testsúlya nem csökkent, sőt inkább növekedett.

A light élelmiszerek fogyasztásának pszichés hatására könnyebben vásároljuk meg azokat a termékeket, melyekről úgy gondoljuk, hogy nem tartalmaznak hízásra hajlamosító összetevőket. Elaltatjuk a lelkiismeret-furdalásunkat, hiszen úgy érezzük, mindent megtettünk a diétánk érdekében, így könnyebben fogyasztunk olyan étkeket, amelyek esetleg több kalóriát tartalmaznak a kelleténél.

A light termékek számos olyan anyagot – ízfokozókat, emulgeálószereket, sűrítőanyagokat – is tartalmaznak, melyektől jobb ízűek, állagúak lesznek.

A táplálkozástudományi szakértők azt javasolják, hogy lehetőség szerint mellőzzük az étlapunkról a „mű” anyagokat. Ha lemondunk a cukrozott és fehér lisztből készült ételekről, már azzal is sokat tehetünk a testsúlyunk karbantartásáért.

Együnk napjában ötször kis adagokat, fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonát, halat, gyümölcsöt és sok-sok zöldséget, italnak pedig a legjobb a frissen facsart zöldség- és gyümölcslé vagy a tiszta víz. És ne feledjük: a szaporodó zsírpárnák ellen a leghatékonyabb fegyverünk a rendszeres mozgás.