Vancouver már tavaly is dobogós volt a világ legzöldebb városának címéért kibontakozott versenyben, Koppenhága és San Francisco mögött a harmadik helyen állt. A nyugat-kanadai város azonban nem éri be ennyivel: most, hogy a Rio+20 tanácskozáson a világ nagyjai elismerték a közösségek kiemelt szerepét a fenntartható fejlődésben, azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra maga kerüljön az első, minden versenytársánál zöldebb helyre.

A párizsi Le Figaro tudósítása szerint a városi vezetés ötletbörzéjére számtalan elképzelés futott be. Az egyik arról szólt, hogy "zöld munkahelyeket" kell teremteni. "Jelenleg 15 ezer ilyen állás létezik, ezt a számot 30 ezerre kívánjuk emelni, ami 8 ezerrel több, mint ami természetes fejlődés esetén várható lenne" - mondta Sadhu Aufochs Johnston, a polgármester egyik helyettese.
A további tervek között szerepel a Föld légkörének felmelegedését okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának 33 százalékos csökkentése, karbon-semleges épületek létesítése, a szemétégetőbe szánt hulladék mennyiségének radikális csökkentése és a gépkocsiforgalom erőteljes redukálása.
Alighanem az utolsó pont a legnehezebben kivitelezhető, bár az autóhasználat már a visszaesés jeleit mutatja. "Elvben hiába értenek egyet az emberek, a gyakorlatban nagyon nehéz változtatni a megszokáson" - ismerte el a városi illetékes.
Szerinte arra volna szükség, hogy ismét benépesedjen a városközpont, holott manapság a lakásépítés a külvárosokra koncentrálódik. A városháza azzal próbálja ösztönözni a központ rehabilitálását, hogy térítés nélkül igénybe vehető elektromos járművekre dolgoz ki terveket és kerékpáros folyosókat létesít az utak mentén, ami Észak-Amerikában valósággal forradalmi változást jelent. Vancouver már most bevezette a számos európai városban alkalmazott, szabadon kikölcsönözhető kerékpárok rendszerét.
További kezdeményezés egyes parkolók átalakítása "közösségi kertekké", amelyekben zöldségeket termesztenek a környék lakói számára. Az elavult épületek lerombolásakor keletkező hulladékok újrahasznosítása érdekében is erőteljes kampány bontakozott ki. Ez is sokat hozhat a konyhára, mivel évente 800 épületet rombolnak le a városban - nem mellesleg számos új munkahely létrehozására is lehetőséget nyújt.
Nem ígérkezik könnyűnek, hogy a város félmillió lakosát rávegyék a takarékoskodásra az energiafogyasztásában, ugyanis Kanadában az energia világviszonylatban is igen olcsó. Ez főleg a vízi energia bőségének köszönhető, de összefügg a bitumenes homokból és a palarétegekből a környezetet erősen szennyező eljárással kinyert kőolaj használatával is. Sadhu Aufochs Johnston szerint igen jelentős hatása volt ezen a téren a Brit-Kolumbiában és Québec tartományban bevezetett karbonadónak, amely arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy a megújuló energiákat részesítsék előnyben.
"Akkor mondhatjuk majd el, hogy győztünk, ha meg tudjuk értetni a közvéleménnyel, hogy a zöld intézkedések nem viszik a pénzt, hanem ellenkezőleg, hozzák a kasszába" - hangsúlyozza Amanda Piter-Hayes szakértő.