Kamaszt nevelni embert próbáló feladat, s elkél a segítség a pedagógusoknak is – mondja Pólus Enikő, aki alapítványával mentálhigiénés szakemberként járja az országot.

Aki próbálta, tudja: nem az a szülő életének legnyugisabb időszaka, amikor kamaszt nevel.

A tizenévesek közül sokan elmagányosodnak a családjukban, az osztályukban is, felfokozottan élik meg a nehéz helyzeteket. Nemrégiben az egész országot megrázta a buszbaleset, melynek diákok is áldozatául estek. Kiderült, más iskolák pedagógusai is tanácstalanok, miképpen támogassák a veszteség feldolgozásában a tanítványaikat.

– Teljes jóindulattal neveljük védőburokban a gyermekeinket, de emiatt a gyász és a veszteség is tabutémának számít. Meghal a nagymama vagy súlyos beteg lesz, s ezekre az óhatatlanul bekövetkező helyzetekre nincsenek felkészülve a gyerekek. Megesett, hogy egy tizenéves lány rákos lett, kimaradt az osztályból, a társait ez szinte leküzdhetetlen sokként érte. Ilyenkor fontos, hogy a fiatalok tudjanak kihez fordulni, a szülők, pedagógusok tisztában legyenek vele, mikor segítenek jól – magyarázza Pólus Enikő.

Me-Se-Kő Alapítványuk több éve jótékonyságból járja az országot, előadásokat, rendhagyó szülői értekezleteket tartanak, élnek az élménypedagógia eszközeivel, művészeket vonnak be, a közönségük zsúfolásig megtölti a tágas színháztermeket is. Tavaly az elárvult serdülőkkel foglalkoztak, az idén a párkapcsolat, a házasság témája kerül terítékre a találkozókon.

– A kamaszok naponta órákat időznek a számítógép előtt, már tréningeken kell őket visszavezetnünk a valódi, offline világba. A kísérletekből is kiderült, hogy a fiúk alig mernek ismerkedni, a lányok olyan rámenősek, hogy szinte levadásszák őket, ami elbizonytalanítja a srácokat – mondja Enikő, aki jól emlékszik rá, hogy lázadó kamaszként maga is próbált világgá menni. Az utcán egy hajléktalantól kapta akkor élete kulcsmondatát: „Neked még csillog a szemedben a fény, nem itt van a helyed.” – Nálunk nem volt tabutéma, ültünk a konyhában, sírtunk, nevettünk, kukoricát pattogtattunk, megváltottuk a világot, megbeszéltünk mindent. Néha tizenöten voltunk, átjöttek a gyermekeim barátai. Nekünk, szülőknek meg kell tanulnunk, hogy felemeljük, s ne ledorongoljuk a kamaszokat. Olykor a háttérbe kell vonulnunk, onnan kísérni őket a szeretetünkkel.

A testiség még sok helyen kényes téma. „Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy a védőnő ráhúzza a banánra az óvszert, azt mi jobban tudjuk” – értékelik a tinik a felvilágosító órákat. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségük iránytűre a szerelem világában. Ha egy fiatal csak a világhálóról szerzi a szexuális ismereteit, az könnyen tévútra viszi őt a hús-vér valóságban. Talán „technikailag” tud mindent, mégsem meri megfogni egy lány kezét.

– A mai gyerekek nagyon okosak, de támogatnunk kell, hogy fejlődjön az érzelmi intelligenciájuk – mondja Pólus Enikő. Ma is íródnak olyan történetek, amilyeneket A Pál utcai fiúkban olvastunk. Igaz, a mai Nemecsek Ernőket nem a jéghideg vízbe nyomják, hanem az online világban közösítik ki és kínozzák a társaik. Néha csak annyi látszik a felszínen, hogy a diák nem képes figyelni az órán, s a felnőttek nem is sejtik, milyen drámák zajlanak az online agresszió világában.