Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményük szerint a telefonhíváskor a csalók jellemzően bankok, közműszolgáltatók ügyintézőinek adják ki magukat és többféle módon próbálnak személyes adatokat (például születési adatokat, banki adatokat) megszerezni az állampolgároktól. Egyes esetekben azt állították, hogy egy pénzügyi tranzakció során hiba lépett fel, de előfordult az is, hogy csomagrendelés közben fellépő anomáliákra hivatkozva kezdeményeztek adategyeztetést.

A csalók az adathalász hívások során megpróbálják elhitetni a felhasználóval, hogy tényleg egy banki alkalmazottal beszélnek.

A megtévesztéshez olyan telefonszámokat is felhasználhatnak, amelyek nagyon hasonlítanak az álcául használt szervezet eredeti telefonszámához, azzal csaknem azonosak.

A kibervédelmi intézet felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók nem kérnek be személyes adatokat a felhasználóktól.

Azt javasolják, hogy ha valaki gyanús telefonos megkeresést tapasztal, ne adjon meg személyes adatokat, szakítsa meg a beszélgetést, és az érintett szervezetet a honlapján található elérhetőségek valamelyikén tájékoztassa a hívásról.