Egyben viszont mindenki egyet ért: jó minőségű legyen a kenyér. Természetesen nem mindenkinek kell ugyanannyi kenyér, de fontos tudni: érdemes mindennap fogyasztani. Ma Magyarországon évente 37 kiló kenyeret eszünk meg átlagban.

Nem volt a kenyér árában változás – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában egy pékség munkatársa, aki hozzátette, csak a pékáruk és az édességek árai változtak, leginkább azért, mert a liszt ára nem emelkedett, viszont a tojás tovább drágult. Ha ez tovább folytatódik, úgy darabáron 10 forinttal kénytelenek lesznek tovább emelni ők is az áraikat – közölte a pékség vezetője, és hozzátette: emellett nem tapasztalja, hogy kevesebb áru fogyna, egy bizonyos árszintig mindent elvisznek tőle a vásárlók. Egy másik megszólaló szerint a pékségek saját bőrükön fogják megérezni az áremelés hatásait, azaz vásárlóik körein.

Egy másik pékségben elmondták: főként a szénhidrátcsökkentett kenyereket viszik, de azokat csak a nap második felében, az első felében ugyanis leginkább a pékárut veszik a vásárlók. Általánosságban azt tudta elmondani, hogy a vásárlók a minőségi árukat keresik. De van, aki szerint a kenyér nem attól kenyér, hogy egy órát kel. És ebben a műsorban megszólaló többi vásárló is egyet értet: a minőségi árut keresik, legyen szó kenyérről vagy más pékáruról.

Mégsem fogyasztunk elég szénhidrátot

Antal Emese dietetikus a csütörtöki Napközben elmondta: a kenyér és a gabonafélék abszolúte a naponta fogyasztandó élelmiszerek listáján vannak, hiszen 65 – 80 százalékuk szénhidrát, ez pedig a szervezetünk számára nagyon fontos tápanyag, így akár fogyókúrázók, akár cukorbetegnek bátran ajánlható, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy más az igénye egy gyereknek és más egy fizikai munkát végzőnek. Egy népszerű tévhitet is eloszlatott: a magyar lakosság nem fogyaszt annyi szénhidrátot, mint amennyi fogyasztását egyébként elhiszik magukról, ugyanis a legutolsó reprezentatív felmérés szerint az ajánlott mennyiségnél kevesebbet fogyasztunk – hívta fel a figyelmet a táplálkozási szakértő.

Állandóan változnak a fogyasztói szokások – hangzott el a műsorban, ezzel kapcsolatban Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke telefonon bejelentkezve úgy fogalmazott: a magyar sütőipar képes megfelelni a fogyasztói szokások megváltozásának, eleget kell tennie, hiszen a vásárlók kiszolgálására vannak. A magyar pékek fantáziája jó, és a szakmai is a minőség irányába megy el – tette hozzá. Léteznek kenyértrendek a vásárlók között, Septe József szerint ez azt jelenti, hogy egyre több rozsos, szénhidrát-csökkentett, gluténmentes kenyeret keresnek a vásárlók, valamint azokat a termékeket vásárolják, amelyek a régi, kovászos technológiával készültek. Természetesen mást vesz a fiatal és más az idősebb is, hiszen a különböző generációs szokások itt is megjelennek – emelte ki.

Ezzel kapcsolatban még megemlítette, hogy 20-25 évvel ezelőtt szintén fogyasztói igény miatt változtattak a technológián, és most is éppen emiatt változtatnak a kenyér elkészítésén. Ehhez Antal Emese még annyit tett hozzá, hogy a trendek újra azon kenyerek irányába fordulnak, ahol a kenyér egy hét után is kenyér marad, tehát a gyártási folyamatból a kovász ezentúl nem hagyható ki, és az egynapos kenyér helyett a magasabb tápértékű – rozsos, durumlisztből készült készítmények – jönnek divatba. Még mindig előfordulnak olyan kenyerek, amelyek egy nap után fogyaszthatatlanok – bizonyos kenyérrel kapcsolatos hallgatói kifogásra reagálva Septe József elmondta, előfordulhat, hogy egynémely pékség nem megfelelő alapanyagból vagy nem megfelelő gyártástechnológiával készített el kenyeret, ez viszont nem felel meg az előírásoknak.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség (MGTSZ) főtitkára a műsorba bekapcsolódva cáfolta azt, hogy a liszt árának 10 százalékos áremelkedése 10 forintos drágulást okozna a kenyér árában, csupán arra számít, a malmok – mivel a búza ára a betakarítás óta állandóan nő – emelni fogják a liszt árát. Ezt egy természetes folyamatnak tartja, ugyanis elmondása szerint, ha nem építik be az árdrágulást a malmok, akkor hosszabb távon veszteséget fognak felhalmozni, de mint megerősítetve a korábbi kijelentését, úgy fogalmazott, hogy ez a drágulás nem lesz nagyobb mértékű, mint két budapesti BKK-jegy ára (jelenleg egy vonaljegy 350 forintba kerül Budapesten). Spete József úgy fogalmazott, az egy főre jutó évi 70-80 kiló lisztfogyasztás úgy oszlik meg, hogy 37 kiló kenyér mellett 10-11 kiló péksüteményt fogyasztunk, a többi mind tészta és egyéb lisztalapú-készítmény.