A magyar lakosság 4 százaléka szenved depresszióban és további 2 százalékot érintenek az egyéb mentális betegségek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei jelentéséből. Tehát nagyjából 600 ezer ember él együtt ilyen problémákkal, és jóval többen vannak, akik egyszerűen csak nehezen birkóznak meg lelki bajaikkal.

Az érintett betegeken segít az úttörő intézmény Budapesten, ahol depressziós és egyéb mentális betegségekkel küzdőknek nyújtanak ingyenes támogatást. S persze kérdés, mit tudnak kezdeni a gyerekkorban jelentkező bántalmakkal. Szégyen-e még pszichológushoz járni? Lehet-e már erről közösségben beszélni? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Egy nagy lépés a depressziósnak

Sárkány-Balogh Csilla, a kispesti Forrásház Gondozási Központ szakmai vezetője azt mondta: először el kellene kezdenünk a belső korlátokat leépíteni magunkban, és aztán elmúlnának a külső stigmák is.

Egy nagyon bátor lépés az, amikor valaki eljut odáig, hogy valakihez fordulnia kell. Nagyon sok ember él olyan párkapcsolati, érzelmi problémával, feldolgozatlan veszteséghelyzettel, amikor szüksége lenne szakemberre vagy egy olyan helyre kellene mennie, ahol ezeket ki tudja beszélni. A közösségek azonban nem túl jól működnek, és nem mindenki tartozik valamilyen közösséghez a családon kívül, illetve előfordulhat, hogy a családon belül nem sikerül feldolgozni a veszteségeket. Ha megpróbáljuk megszólítani a lakosságot, talán előrébb kerülünk ebben, és kevesebb lesz a diagnosztizált - hangoztatta.

Gádoros Julianna, a Gyermekmentálhigiénés Szakrendelő vezető gyermekpszichiátere, főorvosa arról beszélt: a gyermekeknél a leggyakoribb, hogy a viselkedéssel van valamilyen probléma, adott esetben hiperaktív a gyermek, vagy valamilyen fejlődési lépés késik náluk.

A pedagógus is elejthet egy nem kívánt megjegyzést

Ha egy gyermeknek gyógyszert kell szednie, fejlesztésre vagy pszichológushoz kell járnia, az elég negatív értékelést kap a társaitól, adott esetben még a pedagógus is elejthet ezzel kapcsolatosan egy-egy nem kívánt megjegyzést. Ezzel bőven van még probléma – mondta a szakember. Sárkány-Balogh Csilla szerint nem az a baj, ha egy ilyen kijelentés elhangzik, hanem az, ha annak fogadtatása nem természetes. Ez kaphat pozitív felhangot kap is, ami elsősorban odafigyelés kérdése – érvelt.

Ha a beteg mögött ott áll a család

Gyakran a diagnosztizált beteg mögött ott áll egy család, melynek szintén másképp kellene a problémákhoz állnia. Ha egy ember változik, az generál egy változást. Ha nem, akkor újabb problémák adódnak – magyarázta a szakember, aki szerint egy hozzátartozó segítsége nélkül nagyon nehéz eredményeket és változásokat elérni. Elmondta azt is, hogy tavaly próbáltak egy óvodában összehozni egy olyan önkéntes csoportot, melyben két pszichológus segítségével a gyermekekkel kapcsolatos problémákat beszélték volna meg, azonban egy szülő sem jelentkezett.