Szeptemberben a parlamentben indítványozták, hogy 2014-től a ki nem vett szabadságokat pénzben váltsa meg a munkaadó.
Az indítvány körül komoly vita alakult ki, ezért még nem lehet tudni, hogy mi válik valóra 2014-ben.
A javaslat lényege, hogy a 2014. január 1-jét megelőzően keletkezett és ki nem adott, meghatározott mértékű szabadságot a munkáltató a munkavállal,óval való megállapodás alapján legkésőbb 2014. február 1-jéig pénzben megválthatja.
A tervezet a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókra, közszolgálati tisztviselőkre (kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre és közszolgálati ügykezelőkre) vonatkozik.

Mennyi szabadság jár?
Abból kell kiindulnunk a szabadság kapcsán, hogy a munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben jár A munkában töltött időbe beletartozik az is, mikor a munkavállaló nem végez munkát, szabadság szempontjából azonban mégis figyelembe kell venni. Ilyenek pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
A szabadság alap- és pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, mely a munkavállaló életkora alapján, 25 éves korától, folyamatosan növekvő mértékű pótszabadsággal egészül ki. Ez alapján tehát 45 éves korától a munkavállaló már 10 munkanap pótszabadságra jogosult.
A dolgozó pótszabadsága más okból is emelkedhet, a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után például a gyermekek számától függően akár 7 munkanapnyi pótszabadságot is kaphat. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Hány napról rendelkezhet a dolgozó?
A törvény szerint a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. A dolgozók érdekeit védő szabály, hogy a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot (a munkaviszony első 3 hónapját kivéve) legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Rendkívül nyomós indok esetén a munkáltató megtagadhatja, hogy akkor adja ki a szabadságot, amikor azt a munkavállaló kéri. A dolgozónak a 7 nap kiadására vonatkozó igényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Mikor mehetünk szabadságra?
A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, a felek közötti eltérő megállapodás hiányában úgy, hogy a munkavállaló naptári évenként egyszer, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Amennyiben a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki,

A munkáltató módosíthat
A munkáltatónál kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt jogosult a szabadság kiadásának időpontját módosítani, vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítani. A munkáltató ebben az esetben köteles a munkavállaló kárát és költségeit megtéríteni.