De gyakran vált ki nézeteltéréseket a felújítás, karbantartás elmaradása is, illetve az, hogy sok lakó azonnali intézkedést követel, pedig ez általában nem várható el. Sokan azonnal a közös képviselőhöz vagy a közgyűléshez fordulnának, ám ez nem minden esetben jelenti a megoldást.

A társasházi problémás ügyek esetében két csoportot lehet elkülöníteni egymástól – jelentette ki Izsák Orsolya ügyvéd, társasházi jogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Vannak olyan zavaró tényezők és problémák, amelyek minden társasházi tulajdonost érintenek, és vannak a csak egyes tulajdonosokat nyugtalanító ügyek.

Budapesten egyre több társasháznál van már kialakított koncepció, amelyet a lakók is követnek. Míg korábban a közös költséget csak a közüzemi számlák befizetésére tudták fordítani, ma már egyre több társasház esetében raknak félre ebből a pénzből, amelyből aztán kisebb-nagyobb fejlesztéseket és felújításokat is tudnak finanszírozni a közös képviselők – jegyezte meg.

Sokan azonnali intézkedést követelnek

Gyakran vált ki azonban nézeteltéréseket a felújítás, karbantartás elmaradása is, illetve az, hogy sok lakó azonnali intézkedést követel, pedig ez általában nem várható el. Ennek oka, hogy a törvény pontosan meghatározza, mi tekinthető felújításnak, részleges felújításnak, karbantartásnak vagy korszerűsítésnek, a hibajavításokon kívül más esetekben pedig nincs azonnali intézkedési kötelezettség.

Ha például felpúposodik a fal és pereg a vakolat, annak leverésével kapcsolatban lépni kell, ám a bevakolás és a helyreállítás már más kategóriába tartozik, erről már külön kell döntenie a közgyűlésnek. Figyelembe kell venni, hogy az adott év pénzügyi tervét közgyűlésen fogadják el. Ebben szerepel, hogy pontosan mit terveznek megoldani, felújítani és helyreállítani.

A zajkeltés jelenti a legnagyobb problémát

A szomszédok között többnyire a zajkeltés jelenti a legnagyobb problémát. A vasárnapi vagy az éjszakai barkácsolás, a hangos zene, illetve a rendszeres kutyaugatás egyaránt zavaró lehet a többi lakó számára. Ezek a nézeteltérések ritkább esetekben fajulnak el, de azért az ügyekbe általában bevonják a közös képviselőt, aki felszólító levelet fogalmaz meg az érintett tulajdonos részére.

Ha ezzel sem tudnak hosszú távú eredményt elérni, akkor a tulajdonos eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzatnál. Ugyanakkor egy ilyen problémát nehéz bizonyítani, mert ha például éjjel, teljesen véletlenszerűen kezd fúrni vagy kopácsolni valaki, a családtagokon kívül kevés tanú állhat rendelkezésre.

A jogász szerint az ilyen konfliktusokat érdemes először egymás között rendezni. Kopogtassunk át a „zajos” szomszédhoz, és illedelmes stílusban beszéljük meg vele a problémát. Ha nem sikerül megoldásra jutni, akkor a következő lépés a közgyűlés lehet. Ugyanakkor a közgyűlésen általában csak olyan ügyeket lehet tárgyalni, amelyek a teljes lakóközösséget érintik.

Sokan fordulnak a rendőrséghez

Hozzátette, gyakran előfordul az is, hogy csendháborítás miatt feljelentést tesznek a rendőrségnél. Ez már személyes ügynek minősül, amelyből a közös képviselet teljességgel kimarad.

A kutyatartással kapcsolatban elmondta, ma már konkrét kormányrendelet vonatkozik arra, hogy egy adott társasházban hány kutyát lehet tartani. Egy társasházi közösség ugyanakkor azt megtilthatja szavazás keretében, hogy a közös tulajdonban lévő területeken – például parkban, udvaron – tilos legyen a kutyát kivinni.

Az airbnb is komoly problémaforrás

Komoly problémákat jelentenek a napjainkban egyre népszerűbb airbnb lakások. A belvárosi társasházaknál a lakások csaknem fele már ilyen célra van kialakítva. A szomszédok gyakran panaszkodnak a hangos zajra, zenére, ajtócsapkodásra, és a rengeteg szemétre is.

Izsák Orsolya úgy fogalmazott, a megoldás erre már gyakorlatilag elkezdődött. A VIII. kerületben ugyanis már településképi bejelentéshez kötötték az engedélyek kiadását, amely várhatóan a többi kerületre is kiterjed majd. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlésnek hozzá kell járulnia a tevékenység folytatásához.

Sokat számít egy jó közös képviselő

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal kevesebb a konfliktus az olyan társasházakban, ahol egy jó kapcsolatot ápoló lakóközösség él – jegyezte meg. A lakók egymást közt megbeszélik és rendezik a felmerülő problémákat, betartják a szabályokat, így nem kell bevetni jogi eszközöket a konfliktusok miatt. Természetesen sokat számít egy jó közös képviselő is, aki nemcsak szakmailag, de emberileg is felkészült a feladat ellátására.