A tagok, tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsön által a társaság mentesülhet külső források bevonásától, és bármely céllal a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátható. A tagi kölcsönt a magánszemély adózott jövedelméből tudja nyújtani, így a kölcsön nyújtása után őt ismételten személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség nem terheli, tehát annak elengedése miatt sem kell a magánszemélynek adót fizetnie. A tagi kölcsönt azonban vissza kell fizetni. Amennyiben a társaság például forráshiány miatt nem tudja a tagi kölcsönt visszafizetni, akkor ezt rendezni kell. A rendezés egyik módja, hogy a tag elengedi a társasággal szembeni követelését. Ez a gyakorlatban gyakran a társaság végelszámolással történő megszüntetésekor fordul elő, mert a végelszámolás addig nem fejezhető be, míg a társaságnak tartozása van.
A tagi kölcsön elengedését a számviteli törvény alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Az elengedett tagi kölcsön összegével a társaság nem csökkentheti a társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt. Ez a társaságnak társaságiadó-fizetési kötelezettséget jelenthet.
A kölcsönadott összegnek a kölcsönadó részéről történő elengedése minden esetben ajándékozási illetékkötelezettséggel jár. Mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése.
Az ajándékozási illetéket az elengedett tagi kölcsön miatti kötelezettség összege után, az elengedés időpontjával kell megfizetni, melynek mértéke 18%. A gazdálkodó szervezet az ilyen módon történő vagyonszerzését köteles bejelenteni a NAV-nak 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat benyújtásával. Ha bejelentési kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, és erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tudomást szerez (pl. ellenőrzés során), akkor az adóhatóság hivatalból indítja meg az illeték kiszabására irányuló eljárást.