Minden megjelentet lenyűgözött a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatásával megvalósuló Németh László 1956-os naplójának felolvasó-színpadi előadása, melyben Szalóczy Pál Kazinczy-díjas előadóművész közreműködött.

Az 1956-os események ötvenötödik évfordulójára jelent meg könyv formájában Németh László évtizedekre eltemetett, írói hagyatékából nemrégiben előkerült pártalan értékű kézirata A magyar forradalomról címmel, mely alapjául szolgált a vetítéssel egybekötött előadásnak.

Németh László a forradalommal kapcsolatos hitvallását tükrözi a kötet szerkezete és fejezetei: szó van benne az „emelkedő nemzetről”, a pártok és a nemzet egységéről, valamint hiteles képet ad a főszereplőkről, Nagy Imréről és Kádár Jánosról is. Szalóczy Pál előadóművész felolvasásának köszönhetően és a vetített képek hatására szinte ott érezhette magát minden jelenlévő a forradalom perzselte utcákon.

Az érdekfeszítő előadást követően Dr. Tarjányi Sándor, városunk díszpolgára mesélt arról a szabadságharcosról, akinek domborműve városunk önkormányzatának és Bozóki István kőfaragónak köszönhetően ezentúl a könyvtár falát ékesíti.

Pongrátz Gergely mezőgazdasági technikumot tanult Bácsalmáson és a forradalom hírére 5 testvérével az események színhelyére keveredett, és csodával határos módon életben maradtak. Sikerült Magyarországról elmenekülniük, így nem lelték halálukat a bitófán. November 9-én a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnokává kiáltotta ki Pongrátz Gergelyt, majd 4 nap után megjött az orosz invázió.

Pongrátz Gergely 1990-ig az Amerikai Egyesült Államokban élt gazdálkodóként, majd hazajövetelét követően egymás után érték a pofonok. Mikor a rendszerváltás után a meghurcolt, még életben maradt 56-os szabadság harcosainak a Mátyásföldi volt orosz laktanyában utaltak ki 40-50 m2-es lakásokat, akkor úgy érezte, hogy ehhez nem adja tovább a nevét. Leköltözött Kiskunmajsára, ahol Marispusztán egy volt tanyai iskolából múzeumot alakított ki. 1-2 évvel később pedig a múzeumtól nem messze létrehozott egy nyári diáktábort, ahol a fiatalok személyesen is találkozhattak a forradalom hőseivel. Pongrácz Gergely halálát követően fivére Ödön vette át a diáktábor irányítását.
Pongrátz Gergely harcok közt folytatott tárgyalásokon elhangzott ismert nézetei azt mutatják, hogy a radikális, megalkuvást nem tűrő ellenállók közé tartozott. Többek között ezért is tartották méltónak arra, hogy halála után felkeressék a Marosvásárhelyen élő Hunyadi László Magyar-Őrség-díjas szobrászművészt, hogy a szabadságharcosról készült domborművét elhelyezhessék a nyári diáktábor falán.

Dr. Tarjányi Sándor beszédének zárásaként megköszönte Kállainé Vereb Máriának, hogy jóvoltából ezentúl a Petőfi Sándor Városi Könyvtár falát is ékesítheti a dombormű másolata, melyet az est befejezéseként leplezett le Rosta Ferenc alpolgármester és Bozóki István kőfaragó, Rónaszéki Gábor plébános pedig megáldotta a jelenlévők előtt.