A székelyföldi faluban tegnap reggel is elindult a temetési körmenet, sirató asszonyok és maskarások népes serege, no meg sok-sok bámészkodó kíséri utolsó útjára Illyést, a telet megszemélyesítő szalmabábút.

Káli Árpád szervező az M1-nek elmondta, a több évtizedes hagyomány során próbálják elűzni a telet hamvazószerda napján. Alsósófalván a felvonulás reggel tíz órakor kezdődött és egészen délután három óráig tart. A falu egyes pontjain megállnak, ahol fogadják a népes csapatot, borral, pálinkával és böjti ételekkel kínálják a lakók a felvonulókat – mondta a szervező.

A télűzők korosztálya széles, huszonévesektől az idősebb korosztályig mindenki részt vesz a mulatságon.

Topolyán is utcára vonultak az emberek

Hamvazószerda a nagyböjt első napja. Mivel a húsvét előtti negyvennapos böjt eredetileg hústilalmat rendelt el, ezért a böjt előtti napot Húshagyó keddnek nevezték. Ez a farsang utolsó napja, amikor még lehet és kell is bőségesen enni, inni. Farsang farkának is nevezik a bálozás időszakának utolsó három napját. Legtöbb helyen ilyenkor tartják a télűző farsangi felvonulásokat.

A topolyai óvodások minden évben farsang utolsó napján vonulnak fel a városban, hogy elűzzék a telet. A téltemetés szokása Vajdaságban több évtizedig csak lappangott, majd a művelődési egyesületekben, iskolákban és óvodákban kezdték az utóbbi másfél évtizedben újra éleszteni. A kicsinyek nagy odaadással csörömpölték végig a város főutcáját.

Topolyán egykor elevenen éltek a farsangi szokások. A legtöbb a farsang farkához kötődött. Farsang vasárnapján, farsanghétfőn és húshagyó kedden volt a legnagyobb mulatozás és a jelmezes felvonulás. A néphit szerint ez a három nap volt az utolsó alkalom a negyven napos böjt előtt, amikor bőségesen lehetett és kellett enni-inni meg mulatni. A gazdagabb házaknál ilyenkor a háziasszony fekete tyúkot vágott, mert annak a mája szerencsét hoz. Máshol kocsonyát meg szármát főztek és fánkot sütöttek ezekben a napokban.

A kiszebábuval elégnek a téllel járó rossz dolgok

A topolyai kis óvodások leginkább a mai kornak megfelelő jelmezekbe bújtak.

A télűző menet a topolyai tájházba tartott. Ez a tájház nem csak múzeum, nem csak a tárgyi emlékeket őrzik itt, hanem az élő hagyományt is ápolják. A farsangolók itt égették el a kiszebábut.

A csörömpöléssel a telet űzték el, a kiszebábu elégetésével pedig minden rosszat, ami a télhez tartozik. Vannak vidékek, ahol ilyenkor bőgőtemetést tartanak, jelezvén, hogy vége a báli szezonnak, máshol meg tuskót húznak, ami a pártában maradt lányok megszégyenítését szolgálta. Legelterjedtebb szokás a Délvidéken a jelmezes felvonulás.

A kiszebábu elégetése után farsangi fánkkal és forró teával kínálták a karneválozókat. Az óvónők úgy tartják, ha a gyermekek megélik a hagyományokat, az sokkal mélyebb nyomot hagy bennük, mintha csak mesélnének róla. Ezért szervezik meg évről évre a legkisebbek télűző felvonulását.