Sok ember számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, csökkent koncentrálóképességgel, figyelmetlenséggel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. A magyarázata egyszerű, hiszen az alvási ciklus felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred.
A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (Azonban az is elmondható, hogy az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken.) A tavasszal néhány napig (ami persze egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonin termelés még nem állt át, a glükokortikoid-szint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

• Fáradtság
• Ingerültség
• Étvágytalanság
• Depresszív hangulat
• Emésztési problémák
• Alvászavar
• Koncentrálóképesség csökkenése
• A szívfrekvencia ingadozása

Mit tehetünk?
- Ne lustálkodjunk reggel! A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
- Este időben feküdjünk le és teremtsünk nyugodt körülményeket az alváshoz.
- A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
- Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).
- A napsütéses órák számának csökkenése ellenére is töltsünk minél több időt a szabadban.
- Mozogjunk sokat, ezzel is erősítve szívünket és javítva közérzetünket.