A magyar lakosság harmada kisebb vagy nagyobb gyakorisággal, de éget hulladékot – derül ki abból az országos reprezentatív közvéleménykutatásból, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére.

A legtöbben kerti hulladékot égetnek (az összes megkérdezett 22 százaléka), háztartási szemetet 13 százalék, kezelt fát 6, rongyot, ruhaneműt, lábbelit szintén 6 százalék.

Műanyagot (a háztartási hulladékon túlmenően) 3, gumit 1 százalékuk szokott égetni. Sokan nyílt téren is égetnek háztartási hulladékot (10 százalék), kezelt fát (4), ruhaneműt és lábbelit (3), valamint műanyagot és gumit (2-2).

A válaszadók 54 százaléka az ismerethiányt, a felelőtlenséget és a szegénységet tekinti a szabálytalan hulladékégetés fő okának.

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka egyetért azzal, hogy ha valaki mások egészségére káros módon fűt, éget, akkor a hatóságnak szigorúan fel kell lépnie ez ellen. Ennél is többen állították, hogy az égetésre vonatkozó jogszabályokat mindenkinek be kell tartania.

A megkérdezettek egyharmada tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy lakókörnyezetében mások hulladékot égettek. Ennek ellenére kevesen jelzik a hatóságnak, ha hulladékégetést tapasztalnak: mindössze 7 százalékuk tett valaha bejelentést. Háromszor ennyien voltak azok, akik maguk szóltak a hulladékégetőknek, hogy szabálytalanságot követnek el.

A bejelentést tevők arról számoltak be, hogy az esetek túlnyomó többségében történt intézkedés, de az égetés nem szűnt meg.

– A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy elsősorban a lakosság felvilágosítására és szigorúbb hatósági fellépésre van szükség, ami viszonylag kisebb összegből megoldható. Ugyanakkor senkit nem hagyhatunk olyan élethelyzetben, hogy arról kelljen döntenie: ételt vesz vagy fűt, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rászorulókat az állam fűtési támogatásban részesítse – mondta Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat kuratóriumi tagja.