A rágcsáló a legnagyobb mértékben az őszi búzát, az árpát, valamint a káposztarepcét veszélyezteti. A védekezésre a gazdáknak már most fel kell készülniük, mert ha az idei tél is enyhe lesz, akkor jövőre ismét nagy számban lephetik el a termőföldeket a rágcsálók.

Tavaly mintegy 220 ezer hektáron okoztak kárt a termésben a mezei pockok, elsősorban Baranya, Békés, Csongrád és Tolna megyékben. A rossz tapasztalatokból kiindulva a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága már a napokban felhívta a gazdák figyelmét a pocokállomány felmérésének és az ellene való védekezésnek a fontosságára.

"Hosszú idő óta nem néztünk szembe akkora szaporulattal, mint az elmúlt két évben. Nyárra sikerült normalizálni a helyzetet, de egy enyhe tél után újra rosszabb lehet"- mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese, Jordán László.

A pockok gyakorlatilag minden olyan növénytáblában megtelepedhetnek, ahol a talajban járatot, üreget tudnak ásni. Különösen kedvelik azokat a területeket, ahol kevesebb talajmunkát végeznek. Elsősorban az őszi búzát és árpát, a káposztarepcét valamint a tavaszi vetésű kultúrákat károsítják, de tavaly már megtelepedtek gyümölcs- és szőlőültevényekben is.

A szakemberek azt mondják: a pockok elszaporodásának megakadályozásakor is a legfontosabb a megelőzés. A gazdáknak az aratást optimális időben és a lehető legkisebb veszteséggel célszerű elvégezniük, hogy ne maradjon a talaj felszínén táplálék a pocoknak. Betakarítás után minél előbb be kell dolgozni a talajba a tarló- és szármaradványokat, illetve el kell távolítani a széna- és szalmabálákat is, hiszen ezek élelemforrásként és búvóhelyként szolgálnak a rágcsálóknak. A föld alatti járatok szétrombolásával is jelentősen gyéríthető az állomány. Szakemberek szerint, ha 100 négyzetméteren már két lakott járat van, akkor azonnal meg kell kezdeni a rágcsálók elleni védekezést.

A mezei pocok természetes ellenségeinek biztosított megfelelő életfeltételekkel szintén gyéríthető az állomány. Az ültetvényekre kihelyezett T alakú ülőfákkal az egerészölyv, a vércse, a bagoly, a varjú és a gólya megtelepedését segíthetik elő a gazdák. Ez a védekezési mód főleg az alföldi térségben működik jól, ahol eleve kevesebb az összefüggő erdőfelület.

A természetes populációszabályozás azonban sok esetben már kevés, ilyenkor kell kémiai védekezést alkalmazni. Persze aki biogazdálkodást folytat, nem alkalmazhatja a rágcsálóirtó szereket.

"Jelen helyzetben alapvető fontosságú, hogy a gazdálkodók felmérjék területükön az aktuális mezeipocok-fertőzöttséget, és szükség esetén már most nyújtsák be a hatósághoz a kémiai védekezéshez szükséges engedélykérelmet” – hangsúlyozta Jordán László. Az egyedszám szinten tartása ugyanis folyamatos ellenőrzést követel.

Egyetlen nőstény pocok évente 9-10 alkalommal átlagosan négy utódot ellik, s a fiatal egyedek már 2-3 hetes koruktól ivaréretté válnak. A vemhességi idő is rövid, alig 21 nap.