A nyugalmi pulzust reggel, még az ágyban fekve mérhetjük optimálisan, hiszen ekkor valószínűleg kipihent állapotban vagyunk. Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a szívverést, ahol vékony a bőr. Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, majd számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk, az így kapott értéket pedig megszorozzuk kettővel.

"Az egészséges nyugalmi pulzus fogalmát érdemes személyre szabottan értelmezni, de általánosságban igaz, hogy a 60 és a 80 közé eső érték tekinthető normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például a fizikai aktivitás, az idegesség, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen az edzettség jellemzően lelassítja a szívverést" - fogalmazott dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal vagy állapottal mutathat összefüggést. Többek között az alábbiakkal:

• elhízás
• alacsony vérnyomás
• gyengeség, alacsony energiaszint
• nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban
• mellkasifájdalomvagy diszkomfortérzet
• nehézlégzés
• szédülés, hidegrázás, ájulás
• a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a stroke megnövekedett kockázata

Hogyan csökkenthetjük a pulzust?
Amennyiben stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, esetleg teszünk egy sétát vagy relaxálunk egy kicsit akár nyújtással vagy más testgyakorlatokkal, illetve ha lehetőség szerint veszünk egy meleg fürdőt. Hosszú távon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak az életmódon keresztül lehet normalizálni a magas pulzust. E téren segítséget jelent...

• a rendszeres testmozgás,
• a megfelelő folyadékpótlás,
• a stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése vagy elhagyása,
• a kiegyensúlyozott étrend,
• a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás,
• az egészséges testsúly
• és a stresszoldás bármilyen személyre szabottan működő módszerrel.

Miért baj, ha magas?
A magas pulzusszám nem ritka jelenség és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ha ugyanis a túlalacsony vérnyomásnem képes elég oxigénhez és tápanyaghoz juttatni a szöveteket, akkor fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Bizonyos esetekben viszont éppen a gyors szívverés okozza a hipotóniát. Ezt a helyzetet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, illetve szükség esetén kezelni is kell.

"Számos szívbetegség, mint például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad, mert nem okoz tünetet. Egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott tehát részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást vagy légszomjat tapasztal. Fel kell figyelni arra is, ha - nyilvánvaló ok nélkül - rendszeres fejfájás,szédülésvagy eszméletvesztés jelentkezik" - hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, hogy ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek között nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás, szívultrahang - áll rendelkezésre, amely gyors és pontos diagnózist biztosít, amelynek ismeretében már megkezdődhet a kezelés. Ennek célja egyebek mellett, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték.