IZZADÓ TENYERŰ, toll végét rágcsáló végzősök – elkezdődött az írásbeli érettségi. A maturandusokat nálunk több mint másfél száz éve várja e megmérettetés. Az érettségi intézményét már kezdettől heves viták kísérték. Minap az kavart vihart, hogy a hírek szerint a kormány 2019-től kötelezővé tenné a középiskolai felvételit, és várhatóan kevesebben járhatnának gimnáziumba.

A nemzetek tanítójának tartott Comenius már az 1600-as években megfogalmazta: „Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni, és kiket jelöljenek más élethivatásra…”

Az „érettségi vizsgálatokat” nálunk 1851-ben rendelték el a gimnáziumokban, majd negyedszázaddal később a reáliskolákban. Keltett is nagy felháborodást a rendelet, sokan azért támadták, mert e vizsga túlzott lelki terhet rak a diákok vállára, az iskolák fenntartói pedig úgy érezték, ezzel az önállóságukat csorbítják.

Eltörölni mégsem sikerült, 1883-tól csak érettségizettek léphettek a köztisztviselők sorába. Mi több, a párbajkódex szerint e bizonyítvány már párbajképes úriemberré tehetett valakit. A lányoknak azonban várniuk kellett, ők 1895-ben tehettek először ilyen vizsgát, mégpedig a fiúgimnáziumokban.

A Tanácsköztársaság egy huszárvágással eltörölte az érettségit, de a bukása után helyreállt a régi rend.

A latinos műveltség jegyében külön szót használtak a középiskola végzősére, aki a „mindent eldöntő” vizsgára készül: ő a maturandus, aki még senki, de akiből bármi lehet.

Vajon mennyit ér ma az érettségi bizonyítvány? A hírek szerint a kormány csökkentené a gimnáziumokba felvehetők számát, és inkább a szakmatanulás felé terelné a diákokat.

Fölöslegesen járnak-e gimnáziumba azok a diákok, akik később úgy döntenek, hogy kétkezi szakmával próbálnak boldogulni? – erről is kérdeztük a 30 éve sikeres egri alapítványi középiskola igazgatóját.

– Manapság már nem elég megtanulni egy jó szakmát arra számítva, hogy az kitart a nyugdíjig. Folyamatos tanulásra kell berendezkedni, szükség szerint kell pályát módosítani, újabb szakmákat elsajátítani, ehhez pedig megfelelő alapok kellenek, olyan széles körű általános műveltség és nyelvtudás, amilyet a középiskola tud megadni – véli dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója. Az egri lakótelepen működő iskolában idén kétszáz diák gyürkőzik neki az érettséginek, és szinte mindenki továbbtanul.

A statisztikák szerint a végzősök 93–95 százaléka már az érettségi évében bejut az áhított felsőoktatási intézménybe, de egy-két éven belül a többiek is. Igaz, a végzősök csaknem felének felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványa van, a középfokút pedig szinte mindenki megszerezte. A Neumannban nem rettennek meg attól, ha kötelezővé teszik a középiskolai felvételit, hiszen ők a kezdetektől felvételiztetik az általános iskolákból ide jelentkezőket, és csak a legjobban tanuló diákoknak van esélyük bejutni.

– A 14 évesek többsége még valóban nem tudja eldönteni, hogy milyen pályát is válasszon. Ez viszont nem jelenti azt, hogy akinek nem akaródzik tanulni, arra ezt rá kellene hagyni – nyilatkozza az igazgató. Az egri középiskolában, ahol már 4, 5 és 6 osztályos gimnázium is működik, olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a diákok csak az utolsó két évben kerülnek speciális tudást adó osztályba. Elég akkor eldönteniük, hogy továbbtanulnak vagy szakmát szereznek.

A pedagógusok szerint az érettségi ma is vízválasztó: ekkorra a diákok zöme már tud felelős döntéseket hozni a jövőjéről, azaz valóban érettebb lesz.