2015. január 15. A nyugdíjasok folyamatosan elégedetlenkednek azon, hogy havi juttatásuk az idén mindössze 1,8 százalékkal nőtt. A KSH tegnap közzétett adatai szerint azonban inkább örülniük kellene, hiszen 2014-ben az árak nemhogy emelkedtek volna, még csökkentek is. A nyugdíj tehát reálértéken két százalékkal nőtt. Vagy mégsem? Kigyűjtöttük, minek hogyan változott az ára.

Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra, hogy a KSH közzétette: 2014-ben 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A minisztérium sem titkolta azonban, hogy a tavalyi mérsékelt árdinamika főként az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet, a kedvező termésből adódó élelmiszerár-csökkenés és a rezsicsökkentések eredménye.

Azt mostanra szinte mindenki tudja, hogy a „rezsicsökkentés” szépen viszi lejjebb az inflációt. Ehhez már csatlakozott az olajár világpiaci zuhanásának hatása is. Nem közvetlenül, hiszen a fűtési költségek nem a nemzetközi árak, hanem a kormány szándéka szerint alakulnak. Az üzemanyag viszont jócskán olcsóbb lett, ami ráadásul a szállítási költségeken keresztül az árak egészének alakulását is jelentősen befolyásolja.

Az átlag, ami ápol és eltakar

Nagyon sokan gondolják viszont, hogy az árak a statisztikában kimutatottnál jóval nagyobb ütemben emelkednek. Ennek oka részben az lehet, hogy a fogyasztói árak változását a KSH az úgynevezett fogyasztói kosár alapján követi. Ez mutatja, hogy a lakosság költésében a különböző kategóriák milyen arányban szerepelnek (a KSH által alkalmazott súlyok alakulását táblázatban foglaltuk össze). Azok a családok, amelyek egészen más arányokban költenek, nyilvánvalóan a drágulás más ütemét érzik. Ez azonban a kategóriákban szereplő átlagárakat figyelembe véve számításaink szerint igazán csak szélsőségesebb esetben jelentenek igazán nagyságrendi (a „finomhangolásra" persze kétségtelenül alkalmas a súlyok változtatása) különbséget.

Mindeképpen sarkosabb azonban a helyzet akkor, ha mélyebbre nézünk. Miközben ugyanis 2014-ben például a háztartási energia ára 5,4 százalékkal csökkent, a szén ára 1,3 százalékkal emelkedett. A tűzifa 0,8 százalékkal lett drágább, de ebben szerepet játszott, hogy az állami erdőgazdaságokban újabb kormányzati rezsicsökkentésként tíz százalék kedvezménnyel lehetett ősszel beszerezni ezt a tüzelőanyagot. Az „akció” számos jelzés szerint kissé furára sikeredett, sokan jelezték azt is, hogy nem tudtak élni a lehetőséggel.

Az sem mindegy, hogy a család elsősorban milyen húst vásárol. Miközben a sertés ára 1,5 százalékkal alacsonyabb lett, a hal 1,8 százalékkal drágult (azt nem tudjuk, vajon milyen hal lehet ez, a karácsonyi szezonban ugyanis számos háziasszony kiegyezett volna egy ilyen mértékű áremelkedéssel). A friss zöldség ára egyáltalán nem változott az előző évihez képest 2014 végén, de például a szárazbab 5,2 százalékkal kerül többe.

A súlyok alakulása a fogyasztó kosárban (százalék)