Egy új tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a különböző emberek igen eltérő vércukorszint-reakciót adnak ugyanannak az ételnek az elfogyasztása után. Néhányuknál például hirtelen megugrik a vércukorszint állítólag egészséges ételek elfogyasztása után is.
Az eredmények - amelyek a Cell folyóirat olvashatók - legfontosabbika, hogy nem működnek az egy kaptafára kialakított diéták. A kutatók ezért úgy vélik, hogy az étrendet az egyéni vércukorszint tendenciákhoz kell alakítani, s ez komoly táplálkozástudományi hullámot indíthat el a jövőben.

"Azt hiszem, ez a kutatás egy új, az eddigiektől eltérő nézőpontot kínál arra, hogy a táplálkozás miként hat a szervezetünkre. Minden embernek megvan az egy egyedi válasza minden elfogyasztott ételre" - mondta dr. Eran Elinav, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet vezető tudósa.
Az új tanulmány elsősorban arra irányult, hogy meghatározza az emberek vércukorszintjét két órával étkezés után, azaz az úgynevezett evés utáni glükózválaszt. "Kutatások a magas étkezés utáni glükóz értéket összekötötték az elhízás fokozott kockázatával, a 2-es típusú cukorbetegséggel és más egészségügyi problémákkal" - fejtette ki dr. Eran Segal, a Weizmann intézet társkutatója.
Az ilyen esetekben az úgynevezett alacsony GI diétát szokták ajánlani, amely a vércukorszint hirtelen, nagy növekedését kiváltó élelmiszerektől tart távol. A veszélyes étkek listája tartalmazza többek között a fehér kenyeret, a burgonyát, az instant zabpelyhet és egyes gyümölcsöket.

De dr. Segal szerint a jelenlegi vizsgálatban számos meglepetés érte őket, mert hatalmas különbségeket tapasztaltak a vércukorszint-válaszokban, amikor a vizsgált embereknek azonosan étkeztek. Például a kenyér fogyasztására egyeseknél szinte nem változott a glükóz, míg mások erős reakciót mutattak. Néhányaknál pedig erősebb volt a válasz, ha kenyeret vajjal ették. Ez utóbbi nem meglepő, mert régóta tudott, hogy a zsiradék hozzáadása egy egyszerű szénhidráthoz megbízhatóan kiváltja a vércukorszint választ.

Az eredmények 800 izraeli felnőtt vizsgálata alapján álltak össze, akik részletes tájékoztatást adtak az étkezésükről, életmódjukról és kórtörténetükről. Az adatokat több mint egy héten át egy okostelefon alkalmazáson keresztül rögzítették, miközben a glükózmonitorok ellenőrizték a vércukorszint étkezés utáni változásait. Székletmintákból képet kaphattak a bélflóráról is, ami fontos szerepet játszhat az elhízásban.

Az utolsó lépésben a kutatók egyéni étrendek alakítottak ki 26 ember számára, akiknek az adatai alapján egy algoritmus megjósolta, hogy milyen élelmiszerek okoznának nagy kiugrásokat, "tüskéket" a vércukorszintjükben, és melyek nem.

Egyesek személyre szabott "jó" diétát kaptak, benne olyan ételekkel, mint az egyébként tiltottnak számító pizza vagy burgonya, míg mások a diétájukba nem illő élelmiszereket is kaptak. Egy héttel a személyes "jó" diéta, és a "rossz" diéta bevezetése után azt tapasztalták, hogy a jó étrend (átlagosan) csökkentette az emberek étkezés utáni vércukorszintjét, és megváltoztatta a bélflóra összetételét. Segal doktor elmondta, hogy e rövid bevezető vizsgálatok csak felvillantották a lehetőségeket most egy sor követéses vizsgálatra van szükség, amelyek célja, hogy feltérképezzék a személyre szabott étrend cukorbetegségre, súlykontrollra és a nem alkoholos zsírmájra gyakorolt hosszú távú hatásait.