Hirtelen rosszullét, eszméletvesztés, gyenge életfunkciók. Sokan nem mernek segíteni, ha ilyet látnak a környezetükben. Egy felmérés során a megkérdezettek csak valamivel több mint egyharmada tudott pontos választ adni azzal kapcsolatban, mit kell tenni egy olyan beteggel, akinek leállt a szíve. Pedig vészhelyzetben az első néhány perc, amíg kiérkezik a mentő, rengeteget számít.

Továbbra sem erősségünk az elsősegélynyújtás. Egy korábbi teszt is felemás eredményeket hozott, amely során teljesen hétköznapi szituációkról kérdeztek ezer embert. Miközben tudjuk, hogy mi a teendő egy szemsérülés esetén, az újraélesztés alapjaival sem vagyunk tisztában.

Egy felmérés során a megkérdezettek csak valamivel több mint egyharmada tudott pontos választ adni azzal kapcsolatban, mit kell tenni egy olyan beteggel, akinek leállt a szíve. A vizsgálatok évről évre azt mutatják, nem nagyon merünk, vagy nem nagyon tudunk segíteni. A szakemberek szerint addig kellene eljutni, hogy minél többen merjék alkalmazni az elsősegélynyújtás ismereteket az utcán, otthon vagy a munkahelyen. Akár egy munkahelyi, szervezett, laikus oktatásnak is nagy haszna van. Amíg a mentőszolgálat kiér a helyszínre, olyan ellátást kaphat a beteg, amely a későbbi életkilátásait pozitívan befolyásolhatja, mondta Szedlák Balázs aneszteziológus főorvos a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Hozzátette: nem feltétlenül kell egészségügyi végzettség ahhoz, hogy valaki segíteni tudjon egy bajba jutott betegen. Nem is kell teljes újraélesztés, elég a mellkas kompressziókat alkalmazni az első 14-15 percben, s ez már statisztikailag kimutatható pozitív eredményt hoz. Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi egészségügyi kampányban a Bee Gees Stayin’ Alive című dalát használták, hogy megmutassák, milyen ritmusban kell alkalmazni a mellkas kompressziót egy olyan betegnél, akinek leállt a szíve.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a beérkező segélyhívást fogadó mentésirányítók telefonon keresztül lépésről lépésre instruálják a helyszínen lévő elsősegélynyújtót, elmondják neki, mit kell tennie. A szív- és érrendszeri problémák Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak, mégis sokan attól félnek, hogy valamit rosszul csinálnak, pedig ha közvetlen életveszélyről van szó, a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem csinálunk semmit, ehhez képest mindennel csak javíthatunk a beteg állapotán. Ha valaki egy újraélesztésnél a jogi következményektől tart, gondoljon arra, hogy amikor elkezdi az újraélesztést, éppen egy halott ember fekszik előtte, ehhez képest már csak esélyt adhat az új életre, tanácsolta Győrfi Pál, aki hozzátette: egyetlen olyan perről sem tud, hogy valaki azért került volna Magyarországon bíróság elé, mert valamit nem szakszerűen tett az életmentés során.

Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági szakmai vezetője tapasztalata szerint a tanfolyamaikon résztvevők, akik találkoztak már olyan esettel, ahol életmentésre volt szükség, nagyon motiváltak, és szeretnének minél több mindent megtanulni. A legtöbbek számára az elsősegély új ismeret, de némi fejlődés azért tapasztalható, a gyerekek és a pedagógusok felkészültsége és érdeklődése az elmúlt évekhez képest valamelyest javul, tette hozzá a Vöröskereszt szakembere. Az elsősegélynyújtás oktatásának speciális módszertana van, nem elég, ha valaki látja, hogyan kell csinálni, a mozdulatok megtanítása mellett az adott szituációban jellemző lelkiállapot megteremtése is fontos, magyarázta Kovács Dávid.

Az elmúlt években nagyon sok cég szerzett be defibrillátort. A használata nagyon egyszerű, mert a készülék írásban és szóban is instrukciókat ad. Attól nem kell tartani, hogy akkor is kiütünk valakit, ha nem lenne rá szükség, mert a félautomata készülék az elektródák felhelyezése után analizálja a beteget, s dönt arról, hogy lehet-e, kell-e sokkot alkalmazni, magyarázta Kovács Dávid. Hozzátette: akár szükség volt a sokk alkalmazására, akár nem, az újraélesztéssel kell folytatni, ez a 30:2 arányú mellkasnyomás és lélegeztetés. Ha a közelben található defibrillátor, ne csak akkor vigyük a helyszínre, ha egy földön fekvő, semmire nem reagáló és nem lélegző beteggel van dolgunk, hanem akkor is, ha valakinek erős mellkasi fájdalma van, mert az szívinfarktus gyanúra adhat okot, tanácsolta Kovács Dávid.