A "felejtés joga" lehetővé teszi, hogy az európai állampolgárok kontrollálhassák személyes adataik kezelését, azaz például egy róluk szóló újságcikket ne dobjon ki a nevükre keresve a Google, ha ők azt kérik. Az Európai Unió Bírósága 2014-ben mondta ki, hogy az amerikai cég a felhasználók kérésére köteles törölni a róluk szóló találatokat, de a cég és a francia adatvédelmi hivatal között azóta is vita van a megvalósítás kapcsán. A Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL) arra hivatkozik, hogy a felejtés jogát csak akkor lehet valóban gyakorolni, ha a keresési eredményeket nem csupán az egyes országokban, hanem világszerte sem lehet előhívni a keresőből. Ezáltal szerintük nincs korlátozva az online szabadság, hiszen csak a tartalmakra mutató hivatkozások vannak eltüntetve, nem pedig maguk a tartalmak, azaz például az újságcikkek.

A hivatal már tavaly is támadta a konszernt, majd márciusban 100 000 euróra meg is büntette, mondván az nem valósította meg maradéktalanul az Európai Bíróság ítéletét. A Google azonban most fellebbezett az ítélet ellen. A társaság szerint bár a CNIL álláspontja alapján a törlési jog globálisan érvényes, de ez valójában nem igaz és ezzel a lépéssel át lett lépve egy "vörös vonal". Mindez oda vezet, hogy az egyes államok a nemzeti jogot globális szabvánnyá akarják minősíteni. A törlések során a Google minden esetben az IP-címet veszi figyelembe.

Kent Walker, a Google alelnöke és jogtanácsa úgy véli, hogy ezzel a lépéssel korlátozzák a világháló szabadságát és hogy egyetlen állam előírásai sem lehetnek globális hatályúak. A vállalat betartja azoknak az országoknak a törvényeit, amelyekben működik, de ha a francia jog világszerte érvényes, akkor meddig fog tartani, amíg más - akár kevésbé nyitott és demokratikus - államok is globális érvényű saját törvényeket alkotnak meg?

Forrás: Komlómédia - SG.hu