Mit is jelent valójában a Halloween, honnan ered ez az ünnep?
A Halloween tulajdonképpen október 31. éjszaka. A kelta hagyomány szerint ezen az éjszakán kerül a legközelebb egymáshoz az élők és holtak világa, elmosódnak a határok és akár átjárók is keletkezhetnek. A töklámpások tulajdonképpen a szellemvilággal való kapcsolattartás eszközei: a rosszakaratú kísérleteket elűzik az ijesztőre faragott tökpofák, míg a fényük segít, hogy szeretteink lelke hazataláljon, hogy velünk töltse ezt az éjszakát.
Az ősi ünnepen az emberek állatbőrökbe bújtak és ezzel ijesztették el a démonokat. Ezen szertartás mai változata, hogy a gyerekek boszorkány- és szellem jelmezeket öltenek, majd végigjárják a szomszédos házakat cukorkáért és csokoládéért. „Csokit vagy csalunk!” ill. „Cukrot vagy csínyt!” felkiáltással köszöntik az ajtót kinyitót, és bizony ha elmarad az édességosztás, nem marad el a válasz sem.

Angliában a töklámpást Lámpás Jacknek hívják, nevét pedig egy részeges kovácsról kapta. A legenda úgy tartja, hogy Jacket megkísértette az ördög, ám a kovács nagyon jól tudta, hogyan tud a démontól megszabadulni. Megkérte, hogy másszon fel egy almafára, amire azután keresztet rajzolt és így a patás nem mert utána lemászni onnan. Végül megegyeztek abban, ha lejöhet ugyan a fáról, de cserébe soha többé nem kísértheti meg Jacket. Halála után viszont Jack sem a pokolba, sem a mennybe nem nyert bebocsájtást, az ördög is csak egy darab parazsat dobott neki, amit egy répába tett, hogy annak fényénél tudja megkeresni az utat vissza az élők birodalmába. A répából az idők során töklámpás lett, amellyel a kovács Jack halloween kísérteties éjszakáján ballag rendületlenül.