Multikulturális káosz uralkodik október és november határán, míg a felnőtt generáció a mindenszentek és halottak napja fényében emlékezik, a fiatalok hajmeresztő jelmezekkel bulizzák ki magukat Halloween partik keretében. Te tudod mi honnan ered, és mikor van? Mi tudjuk!

Illetlenség halottak napján vidám hangulatban beöltözni, egymást riogatni? Elfér egymás mellett a két hagyomány, vagy esetleg ugyanaz? Melyik miről is szól pontosan? Íme, a válaszok:

Halottak napja – November 2.

Katolikus hagyomány, november 2-án emlékezik meg az egyház az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert hívekről. Népszokásként alakul ki a saját halottaink sírjának meglátogatása ezen alkalomból, gyertyagyújtással és főként az ilyenkor virágzó krizantémmal díszítve a nyughelyeket. Az egyházakban a szokásosnál hosszabban harangoznak és a halottak lelki üdvéért szólt a litánia is.

Mindenszentek – November 1.

November első napján minden szentek ünnepét tart a katolikus keresztény egyház. A több, mint ezer éves szokást az evangélikusok a halottak napjával ellentétben nem tartják. Ekkor az üdvözült lelkek emléknapja van, melyet a kereszténység terjedésével a pogány hagyományokhoz igazítottak, így lett a kelta halottkultusz napja a mindenszentek estéje. Jellemzően csak a katolikusok tartják, hagyományunk ezen a napon nincsen, de munkaszüneti nap.

Halloween – Október 31.

Az általános elképzeléssel ellentétben a halloween egyáltalán nem újkeletű amerikai vircsaft. Régi pogány hagyományokból ered és az angolszász területekről indult világszerte utat törő népszerűsége. A halloween szó az „All Hallows Eve” kifejezésből eredeztethető, jelenése ”mindenszentek előestéje”. A pogány hagyományok szerint a lelkek ilyenkor feltámadnak. Az emberek pedig, hogy távol tartsák maguktól a kísérteteket, rémisztő jelmezekbe bújtak, bőséges áldozatot mutattak be, és máglyák körül táncot jártak. Ebből örököltük tehát a halloween-i mulatozást.

De hogy jön ide a töklámpás?

A hagyomány szerint töklámpás is a visszatérő lelkek elriasztását szolgálta. Ám egy régi ír mondára is vissza eredeztethető, ahol Lámpás Jacknek a ravasz naplopónak sikerül az ördögöt rászednie, így egyezséget kötöttek, hogy a csibész nem kerül pokolra halála után. Ám halálát követően a mennybe sem juthatott, bűnös élete miatt. Lelke tehát menny és pokol közt rekedt. Végül az ördög szánta meg és izzó széndarabot dobott neki, amit Jack zöldségbe dugott, így alkotva lámpást, hogy az élők világába megtalálja a visszautat. A mese szerint a kóborló lélek azóta is a töklámpás fényénél keresi a megnyugvást.

Illik, vagy sem?

A történetüket megismerve kiderül, hogy ez a három nap egyáltalán nem üti egymást, sőt egy gyökérről ered és összekapcsolódik. A halloweent ünnepelni is hagyományőrzés, még ha hazánkban nem is olyan régóta ütötte fel a fejét. Ugyanakkor a halottak napját hagyjuk meg az emlékezésnek. Kevés olyan szerencsés van, akinek ez a nap ne ébresztené fel legalább egy szeretett személy hiányát. Ezt pedig mindenképp illik tiszteletben tartani.

Mivel ezek a napok már nem elsősorban vallási ünnepekként, sokkal inkább hagyományként vannak jelen az életünkben, ezért sincs meghatározott, szigorú definíciója az ilyenkor helyes viselkedésnek, a körülöttünk élőkkel kell tehát összehangolni.