Régi magyar hiedelmek
Az idősek úgy tartották, hogy a karácsonyi asztalról összegyűjtött morzsa megóvja a tyúkokat a betegségtől. Ruhát szárítani pedig azért tilos, mert akkor egy marha elpusztul a gulyából.

Az ünnepi asztalra tálalt almából jósolni is lehet. Ha a félbevágott gyümölcs magjai szabályos csillag alakzatot adtak ki, szerencse éri a házat. A szabálytalan forma szerencsétlenséget jelent.

A fiatal lányok ilyenkor próbálták megjósolni, ki lesz a férjük. A karácsonykor elfogyasztott méz vagy cukor, a templom ajtóban kiszórt köles, tökmag vagy kukorica is bevonzza a férjet a hagyomány szerint.

A fiatal lányok ezen kívül a templomba menet bekötötték egymás szemét, majd megérintettek egy útba eső kerítést. Ha szépen volt a fa megmunkálva, gazdag kérő érkezhet, míg a szálkás kerítés szegény legényre utal.

December 13-án kezdték el a lányok faragni a Luca székét, amelynek karácsonyra kellett elkészülnie. Ha a templomban erre felálltak, meglátták a boszorkányokat. A széket másnap elégették.

Karácsonyi babonák külföldről

A skandináv országokban úgy hiszik, karácsony éjjelén trollok, boszorkányok, halottak szelleme járkál az utcán. Azért, hogy békén hagyják a házat, különböző ajándékokat, ételt, ruhát, sört tesznek az ajtóba. A svédek asztalt terítenek a szellemeknek, míg a norvégok eldugják a seprűket, hogy a boszorkányok ne vihessék magukkal.

Erdélyben viszont úgy tartják, a hajnali mise alatt a boszorkányok állati alakot öltenek és úgy próbálnak bejutni a házakba, ezért zárva tartják az ajtókat, ablakokat.

A görögök szerint nagy szerencsétlenséget jelent, ha valaki karácsonykor születik, mert a csecsemő gonosz, állati szörnnyé változik. Romániában pedig úgy tartják, hogy a karácsony napján születő gyerek vérfarkassá változik.