Szervezetünkben a savak és bázisok természetes egyensúlya döntő fontosságú. Nézzük, hogyan deríthetjük ki, hogy melyik felé billent el bennünk a mérleg.

Az emberi szervezet naponta ki van téve az állandóan változó mennyiségű savas és bázikus (lúgos kémhatású) anyagoknak. Az egészséges embernél ezek egyensúlyban vannak, a bázikus anyagok enyhe túlsúlya mellett - ekkor jó a teljesítményünk és jól érezzük magunkat.

A modern életmód savasodásra hajlamosít

Nem megfelelő életmód mellett (dohányzás, mozgásszegény életmód, túlzott fogyókúra, stressz), táplálkozásunk kiegyensúlyozatlansága esetén (tartósított élelmiszerek, túlzott hús- és húskészítmény, feketekávé, alkohol, valamint elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás) valamint nagymértékű fizikai terhelés és különböző megbetegedések következtében a sav-bázis egyensúly felborul savas irányba, a túlsavasodás pedig a szervezet működési zavaraihoz vezethet.

A túlsavasodás elkerülése és a testünkben (például a csontokban) felhalmozott bázikus tartalékok megkímélése érdekében megfelelő mennyiségű bázikus anyagot (ásványi anyagok, nyomelemek bázikus sóit) kell szervezetünkbe juttatni. A szervezetben természetes körülmények között is keletkeznek savak: például a fehérjék feldolgozása során foszfor- és kénsav, oxigénhiány esetén (pl. sportoláskor) tejsav, a zsírok bontása során (diétázáskor) ketonsavak, amelyek mind hozzájárulnak az állandó savterheléshez, ezért a bázikus tápanyagokkal történő semlegesítésük (méregtelenítés) és kiválasztásuk elengedhetetlen a szervezet egészsége szempontjából.

A túlsavasodás káros hatása

A savasító életmód és a savkeltő élelmiszerek fogyasztása következtében valami hasonló történik az emberi szervezetben, mint amikor a savas eső pusztítja az erdőt: a fák a levegőből kén-dioxidot vesznek fel, aminek semlegesítéséhez bázikus anyagokat (ásványi anyagok és nyomelemek lúgos kémhatású sóit) használnak fel. Ha a fának kevés a bázistartaléka, elpusztul. Az emberi szervezet hasonlóképpen bázikus anyagokat igényel a savak semlegesítéséhez.

Ha testünk semlegesítésre való képessége kimerül, akkor a savak elraktározódnak a kötőszövetekben, az ízületekben és az izmokban, ami számos kóros folyamatot indíthat el. A bázikus hatású ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő mennyiségű bevitele alapvető feltétele a kiegyensúlyozott sav-bázis háztartás és ezáltal a szervezet egészsége fenntartásához. Több fájdalmas, súlyos mozgásszervi betegség, mint a köszvény, a rheumatoid arthritis, a fibromyalgia rheumatica és a csontritkulás tüneteit ronthatja a szervezet felborult sav-bázis háztartása - figyelmeztetett dr. Cseuz Regina reumatológus, belgyógyász szakorvos.

Tünetek, megelőzés

A túlsavasodás mérése rendkívül nehéz. A pH-érték vizeletből történő megállapítása kevésbé megfelelő módszer, mivel a vizelet még normál esetben is enyhén savas, továbbá a vizelet pH-értéke egészséges egyéneknél is ingadozik. A vér pH értéke pedig még túlsavasodás esetén is közel azonos marad. Sok esetben ezért a tartós túlsavasodás diagnózisát a tünetek, azaz a tényleges panaszok alapján állítják fel. Ezek lehetnek például a kimerültség, levertség, idegesség, nyugtalanság, depresszió, megnövekedett stressz-érzékenység, a koncentrálóképesség csökkenése, a terhelhetőség és az ellenálló-képesség csökkenése, anyagcserezavarok, izom- és ízületi bántalmak, bőr-haj és körömelváltozások.

A táplálkozáskutatók már a 19. században rájöttek, hogy a zöldségek és gyümölcsök igen nagy arányban tartalmaznak létfontosságú bázikus anyagokat. A szervezet kiegyensúlyozott sav-bázis háztartásához a bázikus anyagoknak kb. nyolcvan százalékos túlsúlyban kellene lenniük, ezért törekednünk kellene a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek fogyasztására, mert ezek forrásai ezen anyagoknak. Ha ez a túlsúly nem valósulhat meg, bázikus tápanyagtartalmú táplálék-kiegészítő rendszeres használatára van szükség: ezt gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban találhatjuk.