A britek és az amerikaiak sem tudják, miből fizetik ki a nyugdíjakat, hiszen nincs elég pénz, globálisan is alacsonyak a kötvényhozamok, nyugdíjigény viszont annál több.
Egyre tovább élünk, viszont a születések száma egyre alacsonyabb, a nyugdíjrendszer válságának demográfiai okai visszafordíthatatlannak tűnnek. A briteknél az állampapírhozamok a júniusi népszavazás óta rekord alacsony szintekre estek, óriási hiányt idézve elő a nyugdíjkasszákban.
Az USA-ban is csak első ránézésre jobb a helyzet: a nyugdíjalapok vagyona 1999 óta nagyjából megduplázódott, míg a nyugdíjkifizetésekkel járó költségek megnégyszereződtek, ami hatalmas nyugdíjdeficitet okoz az országban. Az állami nyugdíjalapoknál sem sokkal jobb a helyzet, becslések szerint ezermilliárd dollár körül lehet a hiány. A Financial Times e témával foglalkozó tanulmánya szerint az emberek akkor kezdenek el jobban megtakarítani, amikor úgy látják, hogy jó hozamokat lehet elérni a piacon. Korábban népszerű alapfeltételezés volt, hogy ha valaki minden évben félreteszi jövedelmének 8 százalékát a következő 4 évtizedben, akkor azzal nyugdíjba vonuláskor a legutolsó keresetének 75 százalékával megegyező jövedelmet tud magának biztosítani – ez azonban csak 5,5 százalék feletti hozamoknál lenne érvényes.

Többen, többféle módszerrel is kísérleteznek:

• A briteknél egyre elterjedtebb a kötelezettségvezérelt befektetés, ami annyit tesz, hogy igyekeznek megjósolni, hogyan alakulnak majd a jövőbeni kifizetések, és ezek felmerülési évéhez próbálják igazítani a befektetések lejártát.
• Vannak, akik a nagyobb kockázatvállalásra buzdítanak. Az USA-ban több nyugdíjalap is hatalmas összegeket fektetett be a kockázatos befektetéseket is előszeretettel tartó hedge fundokba (lazán szabályozott befektetési/fedezeti alapokba). 1995-ben a nyugdíjvagyon még 5 százaléka volt fedezeti alapokban, tavaly pedig már 24 százaléka. A bukás azonban sok esetben borítékolható.
• Mások a nyugdíjeszközöket és kötelezettségeket érintő kockázatokat eladják a kockázatkezelésben gyakorlott biztosítónak. Így a csökkenő kötvényhozamoknál hozamtól függetlenül a biztosítónak ki kell fizetni a kockázatátvállalás, -kezelés díját.

Hogy ezek mennyire működnek? Ne legyünk optimisták – a szomorú tény az, hogy idős korunkban többet kell megtakarítanunk, többet kell dolgoznunk és lejjebb kell adnunk az elvárásainkból.