Komoly kihívás napjainkban úgy bevásárolni, hogy ne legyenek olyan élelmiszerek vagy kozmetikumok szatyrunkban, amelyek ne tartalmaznának pálmaolajat. A probléma vele, hogy előállítása nem fenntartható.

Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, hatalmas területeken irtják az esőerdőket, és szárítanak ki tőzeglápokat olajpálma-ültetvények létesítéséhez, aminek folytán rengeteg üvegházhatású gáz szabadul a levegőbe. Az erdőket általában felégetik, ami már magában sok szén-dioxidot juttat a légkörbe – magyarázza.

A világ pálmaolaj termelésének nagy része Délkelet Ázsiában zajlik. Ez az oka, hogy ma már Indonézia a világ harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó országa. Az esőerdők pusztulásával fontos élőhelyek is eltűnnek, tehát állatvédelmi szempontból is végzetes lehet a pálmaolaj-előállítás. A szakember szerint ennek következtében körülbelül egy évtizeden belül ki fog pusztulni Indonéziában az orangután.

De hogyan is készül a pálmaolaj? Fidrich Róbert szavai szerint felégetik az esőerdőket, majd elültetik az olajpálma-palántákat, amelyek hat-nyolc év után fordulnak termőre. Eztán begyűjtik magját, amiből kisajtolják a pálmaolajat, ennek nagy részéből növényi olajat, illetve kozmetikumban felhasznált olajakat, pálmazsírt állítanak elő, de egyre inkább jellemző ma már az agroüzemanyag, bioüzemanyag célú felhasználása is – magyarázta a műsorban.

Bár meglepő, környezetvédelmi szempontból a bioüzemanyag-felhasználás nem túl szerencsés, hiszen Európa szerte elsősorban napraforgóolajat alkalmaznak előállításához. Így azonban az élelmiszeriparban és a kozmetikumgyártásban hiány keletkezik napraforgóolajból, amelyet rendszerint pálmaolajjal pótolnak. Kérdés, hogy ha a világ pálmaolajának legnagyobb része fenntartható erdőgazdálkodásból származna, megoldódna-e a probléma?

A szakember szerint nem igazán létezik fenntartható olajpálma-termesztés, mert a termeléshez újabb és újabb élőhelyeket kell tönkretenni. Egyedül azt tartaná megoldásnak, ha a már meglévő mezőgazdasági területeken termesztenék a pálmákat, ebben az esetben viszont az élelmiszernövények termesztését szorítja háttérbe az olajpálma. Hozzátette, a legjobb megoldás, hogyha csökkentjük energia-felhasználásunk mértékét, mert akkor kevesebb pálmaolajra van szükség.

Kapitányné Sándor Szilvia az egyesület programvezetője szavai szerint a pálmaolaj szinte bármilyen élelmiszerben megtalálható, nagymértékben a margarinok tartalmazzák, tömegük 21 százaléka pálmaolaj. Őket követi a csokoládé, a különféle reggeli krémek, illetve a kekszek.

Bár nem egészségtelen, nincs feltétlenül szüksége rá az emberi szervezetnek. Helyettesíthető és pótolható. A szakember szerint érdemes megnézni, mit emelünk le a polcról, leginkább a kekszek esetében kerülhető el használata, ha saját magunk sütünk. Emellett fontos lenne, hogy keressük a helyi ellátási pontokat, járjunk piacra, keressük a termelőket mert egy kistermelő kevésbé használ ilyen összetevőket – magyarázta a műsorban.