Aki március után otthon ápolja valamelyik családtagját, és alanyi juttatásra nem jogosult, nemhogy egy fillér támogatást nem kap, de az ápolással töltött évek sem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíj meghatározásánál, és még a saját egészségbiztosítását is fizetnie kell.

A méltányossági ápolási díj napjai meg vannak számlálva - derül ki a hvg.hu cikkéből. Magyarországon nagyjából 10 ezren lehetnek, akik az önkormányzatuktól méltányossági ápolási díjat kaptak. A szociális törvény szerint alanyi jogon az jogosult ápolási díjra, aki súlyosan fogyatékos – tekintet nélkül az életkorra – vagy tartósan beteg gyermeket ápol. A jelenlegi szabályok szerint a különböző érzékszervi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, autisták, értelmi fogyatékosok számítanak fogyatékosnak, és ebbe a kategóriába tartoznak az olyan kromoszóma-betegségben szenvedők is, akik önálló életvitelre képtelenek. Ugyanakkor számos beteget, illetve betegséget nem sorolnak ebbe a kategóriába, akkor sem, ha kizárt, hogy önálló életvitelre alkalmasak legyenek, így például kimaradnak egyes pszichiátriai betegek, enyhébb fokú demenciában szenvedők, de akár egy végstádiumú rákos beteg is.

Az ápolási díj fontosságát az adta, hogy a hozzátartozók kvázi átvették az állami feladatát azzal, hogy súlyos beteg hozzátartozójukat 24 órában gondozták. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege havonta 29 500 forint, fokozott ápolást igénylőknél 44 250 forint. Vagyis ha valaki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg rokonát főállásban ápolja – és ezzel nem terheli az amúgy is zsúfolt intézményrendszert -, még a minimálbér összegét sem kapja meg. Ha viszont magánzóként vállalna napi 8 órában házi ápolást, havonta minimum 150 ezer forintot keresne - mutat rá a hvg.

„Ezt eddig sem a pénzért csinálta az ember, de azért valami segítséget jelentett. Nekem fontos, hogy ebben az időszakban együtt lehessek az apámmal, ami a jobb napokon nagyon jó, de egyre kevesebb ilyen nap van. Amíg bírom fizikailag, addig csinálom, még akkor is, ha nekem kell érte fizetnem” - mondta a lapnak egy beteg édesapját ápoló nő.

Eddig az állam fizette a rendszeres szociális segélyt, márciustól az önkormányzatok döntenek arról, hogy a rászorulók kapnak-e ilyen támogatást. Mivel ehhez nem biztosítanak az önkormányzatnak pluszforrást, a szegényebb önkormányzatok várhatóan nem tudják majd a rászorultak támogatását megoldani.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan és kik kaptak méltányossági ápolási díjat. Valószínű, hogy bizonyos pszichiátriai betegségben szenvedők családjai járhatnak a legrosszabbul, mert rájuk nem vonatkozik a fogyatékos törvény. Szintén nagyobb számban lehetnek érintettek az olyan közvetlen családtagok, ahol idős demens beteg van.

Az állam gyakorlatilag lemondott a velük kapcsolatos felelősségéről. Mivel azonban a változás többféle betegségcsoportban viszonylag kevés embert érint, és az igények is az önkormányzatoknál jelentkeztek, a kormánynak nem kell hangos ellenállással számolnia - olvasható a cikkben.