A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött projektnek köszönhetően immár nyolcadik éve folytatódhat a tudományos megfigyelés – írta sajtóközleményében a Gemenc Zrt.

Az eddigi adatok szerint a fokozottan védett fekete gólyák elsőként megérkező egyedei gyakran több, még el nem foglalt fészket is megtekintenek, hiszen keresik a legmegfelelőbb helyet a költésre és az utódok felnevelésére. A remények szerint, a most megérkező gólya, megfelelőnek találja a fészket, így részesei lehetünk egy újabb költési időszaknak.

A fészekkamera felvételeit tavaly több mint egymillió alkalommal tekintették meg

A webkamerás megfigyelés nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információkat, hanem az erdőgazdaság és az együttműködő partnerek természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít. A múlt évben több mint egymillió alkalommal tekintették meg az érdeklődők a Gemenc Zrt. honlapján a fészekkamera felvételeit.

A webkamerákat megfigyelő érdeklődők, szakemberek és tudósok csak szemlélői a költés sikerességének és sikertelenségének egyaránt, hiszen ezek az események hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célja beavatkozni a Gemenc Zrt.-nek.

A gemenci populáció a világ legnagyobb egyedsűrűségű fekete gólya állománya

Hazánkban – jelenlegi ismeretek szerint – mintegy 380–420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár Gemencben. Az ottani populáció a világ legnagyobb egyedsűrűségű fekete gólya állománya. A fekete gólyák fészküket a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építik a legidősebb, illetve legnagyobb fákra, amelyeken közel vízszintes a fészek elhelyezésére alkalmas felület (ágvilla). A leggyakrabban előforduló fészektartó fa a 80–100 évesnél idősebb kocsányos tölgy. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma. Ez azt jelzi, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.

A Gemenc Zrt. által kezelt területeken a felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben meghatszorozódott az öreg erdők száma a 100 évnél idősebb erdőállományok területének tekintetében. A 90–100 év közötti korosztály területe háromszorosára nőtt, a 80–90 éves korosztály területe pedig másfélszeresére. Az erdőgazdaság a foglalt fészkek köré vont védőzónák kijelölésével, az erdészeti tevékenységek időszakos átszervezésével, a turista túraútvonalak áthelyezésével segíti a madarak által igényelt zavarásmentességet a költési időszakban.

A fekete gólyák tipikus fészkelő helyei a tölgy-kőris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az egyes párok területhűsége rendkívül változó. Fő táplálékuk az apró hal, béka, rovar. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át.