Azt vizsgálták, hogy az ikrek az évek múlásával egyre különbözőbbé vagy egyre hasonlóbbá válnak-e, és, hogy ennek genetikai, nevelési vagy környezeti okai vannak-e – hangzott el csütörtökön a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A témához szorosan kapcsolódik Alessandra Piontelli: Ikrek a világban című könyve. A mű a nyugati civilizációtól indul, ahol az ikrekre pozitívan tekintenek, és próbálják megérteni a köztük lévő misztikus, már-már paranormális kapcsolatot, majd az utazás folytatódik afrikai, ázsiai országokba, ahol a pozitívum mellé negatívum is társul.

A könyvben szó van arról, hogy az ikreket övező legendák és a mítoszok alapja a biológia és a túlélésért folytatott harc, mely arra szolgál, hogy könnyebben fel lehessen dolgozni a születéssel kapcsolatos érdekességüket, és a nehézséget, melyet az ikrek édesanyjuk és egymás számára jelentenek világra jövetelüknél.

Ikrek hozták létre az első magyar ikerregisztert

A könyv – habár az ikrek biológiai fejlődését is érinti – inkább kultúrantropológiai, társadalomtudományi jellegű, amely kitér az ikrek társadalomra tett hatásukra – mondta Gonda Xénia klinikai szakpszichológus, a könyv fordítója.

Azt, hogy az ikrekkel kapcsolatban mennyi érdekesség van, az is mutatja, hogy Tárnoki Ádám és Tárnoki Dávid hozta létre az első magyar ikerregisztert, amely Kelet-Közép-Európa egyetlen ilyen jellegű tanulmánya. Mint elmondták, a nagy nemzetközi ikerkutatásokban szeretnének ezzel részt venni. A regiszter egy klasszikus tanulmánynak feleltethető meg, ugyanis abban nemcsak egypetéjű, hanem kétpetéjű ikreket is vizsgáltak.

Ennek során ugyanazokat az epigenetikai vizsgálatokat – amelyek során kiszűrik, hogy nagyobb részben a genetikai vagy a környezeti hatások a döntőek egy-egy betegség kialakulásánál – végezték el mindkét típusú ikerpáron.

Mivel csak 50 százalékban azonos a genetikai állományuk, a kétpetéjű ikrek voltak a kontrollcsoport a csaknem 100 százalékban azonos DNS-sel rendelkező egypetéjűekhez képest.

Az érelmeszesedés genetikai alapokon nyugszik

A tanulmányból az derült ki, hogyha ugyanazon vizsgálatot követően az egypetéjűek eredménye azonos, míg a kétpetéjű ikreké nem, akkor az adott betegségért inkább a genetikai állomány a felelős a környezeti tényezőkkel szemben.

Ennek alapján meghatározták, hogy például az érelmeszesedés genetikai alapokon nyugszik, tehát, aki ebben a betegségben szenved, annak rokonságát érdemes szűrővizsgálatok alá veti.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy míg az egypetéjű ikerség nem örökletes, addig a kétpetéjű igen. Ez azt jelenti, hogy egy kétpetéjű iker női tagjának 1:17 az esélye, hogy kétpetéjű ikreket szül.

Kuriózumnak számít, hogy ikerorvosok mindkét tagja ikerkutatással foglalkozik

A Tárnoki testvérek azt is kifejtették, mely betegségek, változók köthetők a genetikához, és melyek a környezeti behatásokhoz. Genetikai alapja van a testösszetételnek, amelybe a testzsírszázalék tartozik például, de a nyaki és a combi főütőér érelmeszesedésénél is rendkívül erős a DNS-befolyása.

Ezzel szemben nem örökletes betegség a zsírmáj, amely elkerüléséért nagyban tehet az ember, hiszen környezeti hatások befolyásolják kialakulását.

Magyarországon kuriózumnak számít, hogy ikerorvosok mindkét tagja ikerkutatással foglalkozik, és a világon jelenleg csak a Tárnoki testvérek kutatnak ebben a témában.