Tartós stresszválasz hatására szervezetünk kimerülhet, amely lelki tüneteket (fáradtság, szorongás, alvászavarok), majd a legvégső esetben testi betegséget okoz. Testünk és lelkünk egy komplex rendszert alkot, ami együttesen meghatározza közérzetünket. Ha lelkünkkel történik valami, annak mindig van testi nyoma. Ugyanez fordítva is igaz, hiszen ha súlyos testi betegséggel szenvedünk, az lelkileg szintén hatással van ránk.

A testi tünetek általában jól körülírhatóak, a lelki problémák kevésbé, a kettő összekapcsolása a nyugati orvoslás számára ráadásul nehéz feladat. Lehetséges olyan eset is, hogy fájdalom-tünet jelentkezik, de a tünet súlyosságát nem lehet megmagyarázni, még diagnosztikai eszközök segítségével sem. Bio-pszicho-szociális tényezők játszanak szerepet a tünetek keletkezében, ezért érdemes időben lelki kezelést is igénybe venni. A fertőző ágens támadásakor nem csak magát a vírust kell figyelemmel kísérni, de a szervezet komplex reakcióját is a betegségre, hiszen immunrendszerrel ugyanúgy a lelkünk is rendelkezik. Utóbbiról rendszerint kevesebb szó esik, mint testi védőpajzsunkról. Sejtszintű, élettani változások mennek végbe érzelmeink hatására, amelyet a társas kapcsolatok, testi-lelki változások okoznak. Végül az aktuális kórkép kialakulásában is óriási szerepet játszanak.

Amennyiben erős az immunrendszerünk, egy influenzavírus kevésbé fog minket megtámadni. Lelki okok is meghúzódnak tehát a testi betegségek hátterében. A lelki tényezők immunrendszerre gyakorolt hatását a pszichoneuroimmunológia vizsgálja, ami egy kevéssé ismert tudományág. Azt a kórképet, amelynek kialakulásában a lelki tényezők jelentős szerepet játszanak, pszichoszomatikus betegségnek nevezzük. Ezek kezelésében a hagyományos szomatikus orvoslás mellett mindenképpen érdemes egy pszichológust is felkeresni, aki pszichoterápia segítségével járja körbe a problémát és segít megszüntetni a betegség kialakulásában szerepet játszó lelki tényezőket.