Boris Kálnoky Az ő faluja, az ő stadionja című írásában kiemelte, hogy Felcsút, a Pancho Aréna és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia "többet mond el Orbán Viktorról és politikájáról, mint megannyi beszéde".
A labdarúgás, Magyarország és a politika a kormányfő három szenvedélye, számára a három ügy szorosan összefügg, úgy véli, hogy a labdarúgás feltámasztása révén magabiztosabbá, egészségesebbé lehet tenni a társadalmat - jegyezte meg aszerző.
Kálnoky szerint Orbán Viktor úgy vezeti az országot, mint egy labdarúgó-csapatot, és a pályán elsajátított módszereket használja a politikában: "taktika kidolgozása, az ellenfél megfigyelése, rugalmas átrendeződés, fegyelem, nyomásgyakorlás, kontrázás, gól".
Mindez szép és jó, de a liberális demokrácia a labdarúgásban nem vezet eredményre, viszont az országnak jobb lenne, mondhatják a kormányfő ellenfelei, Orbán azonban ezt nem így gondolja - áll a Die Welt felcsúti riportjában.

A Gazeta Wyborcza balliberális napilap kedden Orbán Viktornak a M1 közszolgálati tévécsatornában elhangzott, a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozatát úgy kommentálta, hogy a magyar miniszterelnök etnikailag homogén államot akar.
Michal Kokot, a lap szerkesztője a kommentár címében úgy értelmezi Orbán szavait, hogy Budapest a párizsi vérengzés után „nacionalista hangot üt meg”.
A szerző hozzáteszi, hogy a kormányfő nem hagyja állami támogatás nélkül azokat, akik menekültstátusért folyamodnak, ugyanakkor Magyarország elősegíti a bevándorlók továbbjutását a nyugati államokba, "így szabadulva meg a problémáktól".
A magyar kormányfő etnikailag homogén állammodellt dicsér - véli Kokot, kiemelve a párizsi interjúnak azon mondatát, hogy a magyarok nem szeretnének a tőlük „különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni maguk között”.
A cikkíró – a Tárki közvéleménykutató-intézet egyik felmérésére hivatkozva – arra is kitér, hogy bár Magyarországon az utóbbi években valamivel csökkent, mégis igen magas szintű a bevándorlókkal szembeni ellenszenv.