A tárlatot Molnár István festőművész, a Holló László Képzőművész Kör vezetője nyitotta meg. Közreműködött Sövény Tibor előadóművész.

S hogy kinek ajánlaná a művésznő őszinte szívvel a kiállítást? Mindenkinek, aki szereti a könyvet. Remélhetőleg nemcsak a diákok, tanulók, hanem olyan felnőttek fantáziáját is megmozgatja a tárlat, akik megőrizték tanulmányaikból a könyv szeretetét és az irodalomhoz, a művészetekhez való vonzódást.
„A magyar könyves kultúra olyan gazdag és én büszke vagyok arra, hogy könyvtervezést tanulhattam. Egy bizonyos idő után eljutottam a művészkönyvig, ami aztán egy örök szerelem lett. Attól az időtől kezdve szinte már csak művészkönyveket csinálok. Ide Kiskunfélegyházára olyan válogatást hoztam, hogy szeretném bemutatni ennek a műfajnak a lehető legtöbb megjelenését” – mondta el lapunknak Kiss Ilona művésznő a kiállítás megnyitóján.

Mint azt megtudtuk, a kezdeti időkben inkább objekteket, könyvtárgyakat készített, amelyek formájukban és az anyagaikkal (papír, textil) mutatják a könyvet, a későbbi időkben pedig egyéb anyagok is becsatlakoztak (pl. fémek), amik már a könyvsiratást hozták. A későbbiek folyamán újra felvirult az objektek készítésének tavasza és a bibliofil könyvekben nagyon nagy gazdagságot és óriási lehetőséget talált a művésznő. Ebből hozott egy nagyon szép válogatást városunkba Kiss Ilona.

A tárlat címét – Hagyatékom - Gérecz Attilától vette kölcsön, aki ’56-os költőnk volt. A „Hagyaték” című verséből készített egy szép művészkönyvet textil borítással. A címlapon az ő hímzett monogramja látható. Egyébként a művésznő ő magam csinált mindent. Belül a szövegét pauszra másolta és az akkori időben használatos írógéppel kopogta végig a betűket, majd picit felnagyította, hogy jobban olvasható legyen. Belül különleges technikával illusztrálta a szöveget ún. műanyag karccal, ami egy mai technika (a rézkarcnak egy modernebb változata). Nem kell kemikáliát használni, tehát nincs maratás, hanem mint a hidegtűnél, közvetlenül a műanyag lemezbe karcolja a formát a művész. Utána azt egy kézi préssel ki lehet nyomni. Azt is megtudtuk a művésznőtől, hogy a kitűnő Scharbonnel festéket használja, amit azért szeret nagyon, mert gyönyörűen hozza a színeket. Azt egyetlen baja csak annyi ennek a technikának, hogy kis példányszámot lehet csak nyomni. Nem bír annyit, mint egy fémlemez. De ebben az esetben nem is hátrány, hiszen ez egy intim műfaj. Épp a néhány példányos megjelenésével tud nagy lenni az elkészült darab.

A fenti darabokon túl még néhány grafikával is kiegészítette Kiss Ildikó a sorozatot, hogy bemutassa azt a sokrétű technikát, amit a könyvművészek alkalmaznak. Igyekezett minden egyes fontos műhöz kisebb magyarázatot adni, ezzel is kedvet csinálni ahhoz, hogy elmerüljenek a látogatók a magyar könyvművészet gazdagságában.

A művésznő a vele készített interjúban kifejtette azt is, hogy mennyire örül annak, hogy úja kezd divatba jönni a fiatalok körében az olvasás. A legfontosabb alapja ennek az irodalom, illetve valamilyen gondolatnak, érzelemnek a közlése. Ezt persze nem mindenki foglalja sorokba, hanem lehet vizuális alapokra is fektetni, mint ahogyan Kiss Ildikó csinálja. De bevallása szerint a szöveg az kétségtelenül nagyon fontos, különösen ma, amikor kilométerben küldjük az sms-eket és rengeteg e-mailt írunk. A levelezésnek és írásnak megint reneszánsza lett. Hogy ez milyen irányban fog a jövőben elmozdulni azt nem tudhatjuk, de az mindenesetre örömmel tölti el a művésznőt, hogy az ifjúság vonzódik a kultúra iránt. Sokan úgy gondolják, hogy az sms az nem minősül annak, de kultúra az is, csak épp lerövidített. Minél több információt akarnak rövid időn belül elküldeni, amit már a modern világ felpörgetett életvitele hozott magával. Ez már egy más világ, mint amiben mi nőttünk fel. Épp ezért írógéppel írt szövegeket is hozott a művésznő a kiállításra, mert sok fiatalnak el kell magyarázni, hogy egyáltalán mi az az írógép.

A tárlat tehát végtelen sokoldalúsággal közelíti meg a könyvek világát, melyben minden bizonnyal kortól és nemtől függetlenül mindenki talál a szívéhez közel álló darabot.