Idén a szálláshelyek bevételének növekedése meghaladta a világátlagot, a külföldi turisták száma az európai uniós átlag kétszerezésre nőtt, illetve a haza négy- és ötcsillagos szállodák kihasználtsága csaknem nyolcvan százalékos volt.

„Aranykorát éli a magyar turizmus, és soha ennyi támogatás nem állt az ágazat rendelkezésére, mint most” – jelentette ki Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a hét eleji turisztikai konferencián.

Idén is jó évet zárhat a magyar turizmus Guller Zoltán köszöntőjében elmondta, hogy tavaly csaknem másfélszer annyi turista érkezett Magyarországra, mint ahány lakosa van az országnak.

A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának beszédéből kiderült, idén a szálláshelyek bevételének növekedése meghaladta a világátlagot, a külföldi turisták száma az európai uniós átlag kétszerezésre nőtt, illetve a hazai négy- és ötcsillagos szállodák kihasználtsága csaknem nyolcvan százalékos volt – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A vezérigazgató hangsúlyozta, július elsejétől Magyarország belépett a turizmusát hatékonyan menedzselő országok közé.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a magyar turizmusnak sikerül a tavalyihoz hasonlóan jó évet zárnia. A szállodák foglaltság idén ugyan kevéssel lemaradt a tavalyi értékhez képest, de a szobák átlagára növekedett, ennek köszönhetően bevételi szempontból a magyar turizmus idén rekordévet fog zárni.

Semsei Sándor, a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség, és a Balaton Riviera Egyesület elnöke szerint a szezonalitás komoly problémát jelent sok vidéki térségnek, különösen a Balaton régiónak. Hozzátette, a helyi regionális szervezettel már régóta együtt dolgoznak azon, hogy megteremtsék a tavaszi és az őszi szezont is a térségben, ezáltal valamivel kiegyenlítettebbé téve a turizmust a balatoni régióban.

Bécs új turizmus stratégiát dolgozott ki

Semsei Sándor kiemelte: a Turizmus Summiton elhangzott, hogy a magyar turizmusnak sikerült megközelítenie Prága népszerűségét, így már elkezdődhet Bécs ostroma is. Hozzátette, Bécs az utóbbi évben egy új turizmus-stratégiát dolgozott ki, ami egyben paradigmaváltást is jelent egy város turizmushoz való hozzáállásában. Az osztrák főváros már nem vendégéjszakákban gondolkodik, hanem az úgynevezett visitor economy irányelvét követi.

A stratégia központi kérdése, nem az, hogy mit tehet a város a turistákért, hanem az, hogy mit tehet a turizmus a városért.

A Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnöke elmondta: Bécs a maga komoly turisztikai teljesítményével a teljes osztrák turisztikai teljesítménynek csupán tíz százalékát adja. Hozzátette, ha Magyarországon ugyan ezt az arányt nézzük Budapest minimum 35-40 százalékot jelent a magyar turizmus teljesítményéből. Semsei szerint ez az arány nem igazán jó, és ezen mindenképpen változtatni kell.

Ami Budapest lakosságának jó az a turistának is jó

Guller Zoltán szerint mostmár Magyarország számára a legfontosabb cél nem a teljesítmény folyamatos növelése lesz, hanem az ágazatban dolgozók és a helyben élők életminőségének javítása a turizmus által.

Flesch Tamás úgy gondolja, ami jó Budapest lakosságának, az jó a turistának is. Hozzátette, azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek jelenleg is zajlanak a fővárosban – mint a Liget projekt is – kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy elkerülhető legyen a tömegturizmus megjelenése Magyarországon.

Hatékony kormányzati kezdeményezésnek tartja, hogy a főváros turizmusába egyre inkább bevonják a Duna-partot, és magát a Dunát is, hiszen sétahajózás közben a turisták kényelmes körülmények közt fedezhetik fel a város szépségét, és közben a főváros lakóit sem zavarják.

(Nyitófotó:MTI/Koszticsák Szilárd)